A Dohánytermékekről szóló uniós irányelv rendelkezései segítenék a fiatalok dohányzásra való rászokásának csökkentését, a felnőtt dohányosok leszokását, valamint megakadályozzák a leszokott dohányosok visszaesését – A multinacionális dohányipari cégek ellenállnak, a civil szféra azonban teljes vállszélességgel támogatja az irányelv-tervezetet – A Smoke Free Partnership nevű civil szervezet hangsúlyozza a tényeket, és tévhiteket oszlat el
A dohányzás a gyerekek és fiatal felnőttek függősége – a Dohánytermékekről szóló irányelv (a továbbiakban: DTI) segít megvédeni a következő generációt
• A dohányosok jellemzően gyermekkorban kezdik, majd válnak függőkké: a dohányosok 70%-a 18 éves kora előtt, 94%-a pedig 25 éves kor előtt kezd dohányozni;
• A dohányzás a megelőzhető korai elhalálozás és megbetegedés legfőbb oka, évente 700 000 ember halálát okozza az EU-ban, többet, mint a következő hat ok együttvéve (közúti halál, tiltott kábítószerek, öngyilkosság, gyilkosság, AIDS és munkahelyi balesetek).
• Becslések szerint a DTI öt éven belül 2,4 millióval csökkenti a dohányosok számát az EU-ban, ezzel összesen 2 234 munkahelyet tart meg, 4 milliárd eurót takarít meg a gazdaság számára, 506 millió euróval csökkenti éves szinten az egészségügyi kiadásokat és 16,8 millió életévet ment meg.
• Az olyan országokban, mint Kanada és Ausztrália, az átfogó dohányzás-ellenőrzési stratégiáknak köszönhetően – mint például a nagyméretű képes egészségvédő figyelmeztetések – évről-évre jelentősen csökkent a fiatalkori dohányzás.
Dohányipari érdekellentétek
A multinacionális dohányipari cégek számára kötelező a részvényesi értékmaximalizálás, aminek következtében ellenállnak a kormányok azon törekvéseinek, amelyek a dohányzás elterjedtségének csökkentésére irányulnak. Az EU és tagállamai felismerték, hogy kibékíthetetlen érdekellentétek húzódnak a dohányipar és a népegészségügy között. Az EU és tagállamai a WHO FCTC (Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye) tagjaiként kötelesek biztosítani azt, hogy a dohányipar kereskedelmi és önnön érdekeltségei ne aknázzák alá a dohányzás-ellenőrzési irányelveket.
2000-ben a British American Tobacco (BAT) azt állította, hogy az akkor még csak előkészületben lévő DTI „eltörli” a dohánygyártásban foglalkoztatottakat az Egyesült Királyságban. Ennek ellenére 2005-ben, amikor az Egyesült Királyságban és Írországban 500 munkahely megszüntetésével a BAT elköltöztette a termelését az EU-ból, az általuk kiadott sajtónyilatkozat szerint az ok költségcsökkentés, nem pedig a DTI volt. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap pedig azt jelezte, hogy a dohányiparban végbemenő létszámcsökkentést elsősorban a globalizáció, nem pedig a dohányzás-ellenőrzési jogi szabályozás okozza.
A dohányipar érvei a DTI-vel szemben általában nem függetlenül hiteles vagy szakértők által értékelt forrásokból származnak. A DTI-t alátámasztó bizonyítékok népegészségügyi akadémikusoktól és klinikusoktól származnak, függetlenül hitlesek és ellenőrzöttek. Következzenek a dohányipar mítoszainak cáfolatai. A jelen dokumentumban szereplő bizonyítékok forrásai, illetve a teljes hivatkozási lista megtalálható a jelen publikáció online verziójában a www.smokefreepartnership.eu internetes oldalon.
A dohányipar érvei és a tények:
1. Nincs bizonyíték arra, hogy a DTI által javasolt intézkedések működőképesek.
TÉNY: Meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy a DTI rendelkezései egyfelől arányosak a belső piac szempontjából, másfelől segítik a fiatalok dohányzásra való rászokásának csökkentését, a felnőtt dohányosok leszokását, valamint megakadályozzák a leszokott dohányosok visszaesését. Az alábbiakban az erre vonatkozó bizonyítékokat összegezzük.
Képes- és szöveges figyelmeztetés az elő- és hátlap 75%-án [3.2; 9. cikk]
A bizonyítékok módszeres áttekintése megmutatja, hogy a dohánytermékek csomagolásán elhelyezett egészségügyi figyelmeztetések hatékonyak a fiatalok rászokási hajlandóságának csökkentésében, illetve a dohányzásról való leszokás ösztönzésében. A képes figyelmeztetések valamint a 75%-os vagy annál nagyobb figyelmeztetések jelentősen nagyobb hatást érnek el, mint az 50%-os vagy az alatti, kizárólag szöveges figyelmeztetések, különösen a fiatalok körében. Belgiumban a leszokást segítő központba beérkező hívások száma több mint kétharmaddal nőtt a telefonszámot tartalmazó képes figyelmeztetésekkel ellátott csomagolások megjelenésének évében.
Azokban az országokban, ahol a nagyméretű képes figyelmeztetéseket bevezették, azok általában egy átfogó dohányzás-ellenőrzési stratégia részeként jelentek meg, és mivel a csomagolások megváltoztatásának hatása nem azonnali, ezért néha nehéz bizonyítani az oksági kapcsolatot az egészségügyi figyelmeztetések és a dohányzásra rászokó fiatalok számának csökkenése között. Mindazonáltal Kanadában megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a képes figyelmeztetések 2001-es bevezetése hatékonyan hozzájárult a leszokási kísérletek számának növekedésében és a dohányosok arányának csökkenésében. A 15–19 éves korosztályban a dohányzók aránya 25%-ról 22%-ra csökkent abban az évben, amikor a képes figyelmeztetéseket bevezették, és a csökkenés üteme olyannyira megmaradt, hogy 2011-re ennek a korcsoportnak mindössze 12%-a volt már csak dohányos. 3
A kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-szintek eltávolítása a csomagolásról, egyéb, szemléletesebb információk megjelenítésének érdekében [3.2, 12. cikk]
Ez összhangban van azokkal a legújabb kutatási eredményekkel, melyek azt mutatják, hogy a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-szintek megjelenítése a cigaretta csomagolás oldalán félrevezetőek és azt a hatást kelthetik a vásárlókban, hogy néhány dohánytermék biztonságosabb, vagy kevésbé ártalmas, mint mások. Ez valótlan információ, ugyanis az alacsony kátránytartalmú cigaretták semmivel sem kevésbé ártalmasak, mint a magas kátránytartalmúak. Ennek ellenére a tagállamokbeli dohányosok leginkább kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-szintet említik az adott márka ártalmasságának legfőbb indikátoraként és a dohányosok – főleg a leszokást fontolgatók– rendszeresen nézegetik ezeket az adatokat. Ez alátámasztja annak szükségességét is, hogy a leszokással kapcsolatos információkat minden csomagoláson megjelenítsék, mivel világos, hogy a leszokni vágyó dohányosok megnézik a csomagoláson szereplő információkat.
A „vékony” cigaretták betiltása [3.2, 12. cikk]
A csomagolás kivitelezésének fiatal nőkre gyakorolt hatásáról szóló kutatások – amik magukba foglalták az olyan márkajelzéseket, mint a „slim”, illetve a vékonyabb csomagolás és a rózsaszín színvilág – arra az eredményre jutottak, hogy ezek a csomagolások félrevezetőek és jelentősen vonzóbbak a fiatal nők számára. Pontosabban az ilyen csomagolások erősíthetik azt a hitet, hogy a dohányzás segít az étvágy kontrollálásában, megelőzi a súlygyarapodást, valamint hogy az ilyen cigaretták kevésbé ártalmasak. Ez egy olyan egyre erősödő probléma, amit a DTI-nek kezelnie kell, mivel a – kifejezetten nők számára gyártott – vékony cigaretták globális eladási értékei 2011 és 2016 között várhatóan 4%-ról 13%-ra fog nőni a dohányáruk piacán.
Minimum 20 szál cigaretta egy csomagolásban, és téglatest alakú csomagolási követelmény [13. cikk]
A cigaretta átlagos csomagárának növelése segít a fiatalok rászokási arányának csökkentésében, mivel a fiatalok kifejezetten árérzékenyek, és magasabb árak mellett letesznek a cigaretta vásárlásról. A kevesebb mint 19 szálat tartalmazó csomagolások a 27 tagországból már 16-ban be vannak tiltva. 2 Az egészségügyi figyelmeztetések úgy vannak kialakítva, hogy a legjobb hatásukat négyszögletes hasáb alakú csomagolásokon fejtik ki, és van némi bizonyíték arra nézve is, hogy ezek a figyelmeztetések nem annyira feltűnőek más, például rúzs vagy parfüm alakú csomagolásokon.
Összetevők és emissziós értékek – jellegzetes ízek betiltása [3.1, 6. cikk]
Tilos a cigaretta ízét kiemelő ízesített dohánytermékek (pl. csokoládé, menta, vanília, cseresznye, barack és szőlő) előállítása. Ezek az ízek javítják a dohánytermék ízét és könnyebbé teszik a letüdőzést, különösen azok között a fiatalok között, akik éppen elkezdtek dohányozni.
2. A javaslat elősegíti a dohányáru tiltott kereskedelmét.
TÉNY: A multinacionális dohányipari cégek tiltott dohánykereskedelemmel kapcsolatos aggodalmát abban a történelmi kontextusban kell néznünk, amelyben néhány gyártó megkönnyítette a saját termékeinek csempészését. 2004 óta a négy legnagyobb nemzetközi dohányipari cég több milliárd dollárt fizetett ki büntetés és illeték címén cigaretta csempészési perek rendezésére az EU-ban és Kanadában. A Japan Tobacco International jelenleg is az EU kivizsgálása alatt áll.
A hatásvizsgálat megerősíti, hogy a dohányipari cégek nem tudtak meggyőző bizonyítékot szolgáltatni azt illetően, hogy a nagyobb egészségügyi figyelmeztetések, a képes figyelmeztetések, vagy az egységesített csomagolás növelni fogja a dohányáruk feketekereskedelmét, ezáltal csökkentve a törvényes forgalmat. Azokban a tagállamokban, ahol bevezették a képes figyelmeztetéseket, nem nőtt a feketekereskedelem, sőt, az Egyesült Királyságban a képes figyelmeztetések 2008-as bevezetése óta, az tiltott dohánykereskedelem aránya 14%-ról 9%-ra csökkent.
A dohánytermékek csomagolásai eleve könnyen hamisíthatók, éppen emiatt tesz a dohányipar rejtett jelzéseket a csomagolásokra: hogy meg tudja különböztetni a valódi és hamisított csomagokat. Azokon a csomagokon, amelyek már az új irányelv szerint készülnek, továbbra is szükséges lesz feltüntetni minden, jelenlegi csomagolásokon is szereplő egészségügyi figyelmeztetést és egyéb jelzést – így semmivel sem lesz könnyebb hamisítani őket.
A feketekereskedelem kezelése végrehajtási kérdés. Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének a tiltott kereskedelmre vonatkozó jegyzőkönyvét (ITP) 2012 novemberében fogadták el, ami annak a ratifikálásától számítva tovább erősíti az EU hatáskörét a feketekereskedelem kezelésében. A DTI által meghatározott intézkedések minden dohánygyártó céget arra fognak kötelezni, hogy hozzanak létre egy nyomkövető rendszert, amelyet úgy terveztek meg, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy megfeleljen az ITP követelményeinek.
3. Ezek a javaslatok nem népszerűek a közvélemény szemében.
TÉNY: A dohányzás-ellenőrzési szakpolitikák népszerűek az EU állampolgárainak körében: 76% támogatja a képes figyelmeztetések elhelyezését a csomagolásokon; 73% támogatja a csomagolásokon elhelyezett jobb biztonsági elemeket; 63% támogatja az ízesített dohány betiltását; 57% támogatja az egyszerű, szabványos csomagolást.
4. A javaslat ártani fog a foglalkoztatásnak az EU-ban
TÉNY: A DTI-ben szereplő javaslatok a becslések szerint 5 év alatt 2%-al fogják csökkenteni a dohányfogyasztást. Ez a forgalomvisszaesés csekély csökkenést fog csak okozni a dohányszektor foglalkoztatottságában, amivel egy hosszú ideje tartó trendhez járul hozzá. Ugyanakkor a dohányipar nem egy munkaerő-igényes iparág. 2008-ban a dohányipar mindössze 34 000 embert foglalkoztatott, vagyis az EU-27-ben foglalkoztatottak 0,015%-át. Ha az emberek kevesebbet költenek dohányipari termékekre, akkor többet költenek nem dohányipari termékekre és szolgáltatásokra a magasabb munkaigényű ágazatokban. Ezek az iparágak a termékeik iránti igényben, valamint a foglalkoztatottságban is növekedést fognak tapasztalni, ami a következő 5 évben 2 234 új munkahelyet jelent EU-szerte .
5. A javaslat ártani fog a dohánytermesztőknek
TÉNY: Az EU dohánytermesztése az európai dohányipar dohányellátásának mindössze egynegyedét adja. A dohányáruk 1%-os csökkenése az EU-ban legfeljebb 0,25%-os csökkenést eredményez majd az európai dohánybetakarításban. Az UNITAB, az Európai Dohánytermelők Szövetsége elismerte, hogy az ízesített dohányok betiltása nem hozza hátrányos helyzetbe az EU-ban dolgozó termesztőket.
6. Az intézkedések komplexitása (pl. összetevők szabályozása, nyomkövetés és nyomravezetés) alááshatja egy sor kis- és középvállalkozás (kkv) életképességét.
TÉNY: A DTI-ben szereplő intézkedések megvalósítása nem a kkv-k, hanem a dohánygyártók felelőssége, így nincs ok azt hinni, hogy a javaslatok aláássák a kkv életképességét. A kiskereskedelmi forgalmazás fokozatosan fog csökkenni, nem egyik napról a másikra, mivel a fő hatás a fiatalok rászokásának csökkentése, nem pedig a dohányosok leszoktatásán van, így a forgalmazóknak lesz idejük alkalmazkodni.
7. A csomagolásokkal kapcsolatos további beavatkozások szellemi tulajdonjogokat sértenek, és kártérítési perekhez vezetnek.
TÉNY: A dohánytermék védjegyek használata már eleve törvényi szabályozás alatt áll. A védjegy használata kiváltság, nem pedig egy jog, ahogyan azt a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezményének (TRIPS) 20. cikke és 8. cikkének 1. bekezdése meghatározza: „a tagok a közegészség védelmében intézkedéseket hozhatnak, feltéve, hogy az ilyen intézkedések összhangban vannak a jelen egyezmény rendelkezéseivel.” A nemzetközi kereskedelmi egyezmények csakugyan nem teszik lehetővé, hogy valaki jogszerűen használja a védjegyet, és minden esetben lehetővé teszik a kormányok számára, hogy lépéseket tegyenek a közegészség védelmében. Az uniós jog a jelenlegi DTI-ben és a gyógyszerekről szóló irányelvekben eleve korlátozza a védjegyeket, kártalanítás igény kizárása mellett.
8. A javaslatok újabb akadályokat hoznak be a kereskedésbe azok eltüntetése helyett.
TÉNY: A hatásvizsgálat állítása szerint a DTI javaslatai biztosítani fogják, hogy a tagállamok összhangba hozzák a nemzeti jogszabályrendszerüket a nemzetközi kötelezettségekkel, és tudományos eredményekkel, miközben az EU-s jog által megkövetelt magas szintű egészség védelemről is gondoskodnak.
9. A szabványos csomagolás és a nagyobb egészségügyi figyelmeztetések zavaróak lehetnek, és többletköltséget jelentenek a kiskereskedőknek.
TÉNY: Éppen olyan könnyű a szabványos csomagok eladása, mint a márkajelzéssel ellátottaké. Az iparág azon becslése, mely szerint 45 másodperccel tovább fog tartani egy értékesítés, egy olyan kutatáson alapszik, amiben összesen 6 dohányáru kiskereskedőt véleményét kérték ki. A több, mint 5 000 tranzakciót magába foglaló objektív tanulmány szerint – amelyet egy ausztrál kísérlet is alátámaszt – a szabványos csomagolás nem növeli meg a tranzakcióhoz szükséges időt.
10. A dohányipart ugyanolyan jogoknak kellene megilletnie a szakpolitikai döntéshozatali folyamatban mint az egészségügyi közösséget
TÉNY: A dohányáru, nem olyan, mint a többi termék, mivel ez az egyetlen legális fogyasztói termék a piacon, amelynek rendeltetésszerű használata halálos kimenetelű. Éppen ezért az Egyesült Királyság és további 170 kormány aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, ami jogi kötelezettségeket ró a kormányokra, hogy szigorúan szabályozzák a dohánytermékeket és megvédjék a dohányzás-ellenőrzési irányelveiket a dohányipar kereskedelmi és önérdekeitől.
A DTI továbbfejlesztése
A Smokefree Partnership véleménye szerint a DTI-t a következő módokon lehetne továbbfejleszteni.
Szabványos csomagolás [(40),(41) 24. cikk]
A tagállamok bevezethetik a szabványos csomagolást, de úgy véljük, hogy ennek inkább kötelező érvényűnek kellene lennie a DTI-ben, mivel elég bizonyíték áll rendelkezésre azt illetően, hogy a szabványos csomagolás – ami a termék szabványos betűvel kiírt nevén kívül minden márkajelzést eltűntet a csomagolásról (színek, logo stb.) – hatásos eszköz az egészségügyi figyelmeztetések hatásának növelésében, illetve a csomagolás vonzóságának csökkentésében, főleg a fiatalok szemében. Egy Philip Morris igazgatót idézve „a dohányosok felé az utolsó kommunikációs eszközünk a csomagolás. Minden más marketing üzenet hiányában a csomagolás … márkánk lényegének egyedüli kommunikátora.”
Nyomonkövethetőség és biztonsági jellemzők [14. cikk]
A DTI javaslat megköveteli csomagolás-szintig érő EU-s nyomkövető rendszer kialakítását az egész szállítási láncban (kivéve a kiskereskedelmet). A jelenlegi irányelv felhatalmazza a Bizottságot, hogy nyomkövetéshez és azonosításhoz kapcsolódó technikai intézkedéseket alkalmazzon, amely jogkör a jelenlegi irányelvvel lép hatályba. Ez az új intézkedés megerősíti a tagállamok jogkörét a feketekereskedelem kezelésére, valamint lehetővé teszi a vásárlók számára a dohánytermékek valódiságának ellenőrzését. Azonban a javaslat jóval hatékonyabbá válhatna, ha kötelezővé tennék a csomagoló doboz és a külső csomagolás azonosítói közötti kapcsolatot; rejtett és látható biztonsági jellemzőket; valamint a nyomkövető és nyomravezető rendszerrel kapcsolatos adattárolást és hozzáférést függetlenné tennék a dohánygyártóktól.
Nikotintartalmú termékek [18. cikk]
A jelenlegi javaslat megköveteli, hogy egy bizonyos nikotin koncentrációt meghaladó termékek gyógyszernek minősüljenek, míg az adott szint alattiakat a DTI szabályozza. A Smokefree Partnership nyomatékosan javasolja, hogy minden nem-dohány jellegű nikotintartalmú termék gyógyszer engedélyezési eljárás alá essen, a következők miatt:
- A gyógyszerészeti szabályozás biztosítani fogja, hogy a jó minőségű termékek továbbra is elérhetőek legyenek a dohányosok számára, ugyanakkor megakadályozza a nem dohányzó gyerekek vagy fiatalok számára történő hirdetésüket vagy értékesítésüket. Az olyan édes ízesítések betiltását is lehetővé tenné, mint a rágógumi, csokoládé és vanília, amelyek különösen vonzóak a gyerekek számára.
- Az irányelvben meghatározott határértékét nehéz mérni, mivel a felhasználók által aktuálisan bevitt nikotinszint attól függ, hogy hogyan használják a terméket, nem pedig magától a nikotinszinttől. A DTI jelenlegi tervezetében ez a terület rossz szabályozását eredményezné, mivel annak meghatározása, hogy egy termék a határérték felett vagy alatt van, nehéz és költséges, valamint nagyon hasonló termékeket szabályoznának nagyon eltérő módokon.
- A DTI által szabályozott termékek számára kötelező lesz a csomagolás elő- és hátoldalán egy 30%-os figyelmeztetés megjelenítése a következő szöveggel: „Ez a termék nikotint tartalmaz és károsíthatja az Ön egészségét”. Ez a figyelmeztetés félrevezető, és eltérítheti a dohányzókat a nikotinpótló terápiáktól (NPT). Az NPT gyógyszerészeti engedéllyel rendelkezik az EU-ban, a dohányosok leszokásának segítése miatt, mivel a benne található nikotin hatásosan segíti a leszokást anélkül, hogy ártalmas lenne. Ha minden nikotintartalmú termék gyógyszerészeti szabályozás alá esne, nem lenne szükség erre a figyelmeztetésre.
