Az Európai Parlament kedden jóváhagyta egyebek között a bankárok bónuszainak korlátozásáról és a pénzintézetek tőkekövetelményeinek szigorításáról szóló szabályokat. Ezek a Miniszterek Tanácsának formális jóváhagyása után várhatóan 2014. január elsején lépnek életbe.
Ütésállóbb lesz az Európai Unió bankszektora az új szabályoknak köszönhetően, amelyeket kedden fogadott el az Európai Parlament. A banki üzletkötők kockázatvállalási hajlandóságát a sikerdíjak maximálásával fogják vissza, a gazdaságilag nehezebb időkre való tekintettel szigorúbb tőkekövetelményeket vezetnek be, és megerősítik a bankfelügyeletet.
Az eddig legátfogóbb bankreformcsomag a reálgazdaság motorját jelentő kis cégeknek egyszerűbben biztosítható hitelek révén a növekedés ösztönzéséhez is hozzájárul.
“Az új uniós bankcsomag egyetlen szabályrendszerbe foglalja az Unió 8200 bankjára vonatkozó előírásokat, ezzel lefekteti a bankunió alapjait. A tetőt az egységes felügyeleti rendszer jelenti. Most jönnek a falak: a bankcsődök esetén alkalmazandó eljárás és a betétgarancia” – jelentette ki Othmar Karas (EPP, Ausztria), a bankcsomag parlamenti felelőse.
A banki üzletkötők túlzott mértékű kockázatvállalásának visszaszorítása céljából a bankárok alaphelyzetben a fizetésükkel megegyező összeget vihetnek haza sikerdíjként. A bónusz legfeljebb a fizetés kétszereséig emelkedhet akkor, ha az összes részvény legalább felét birtokló részvényesek legalább 66 százaléka, vagy a határozatképességhez szükséges legkisebb létszám hiányában a tulajdonosok 75 százaléka így dönt.
A távlatos gondolkodás ösztönzésére a banki dolgozók a fizetés összegénél magasabb sikerdíjrész legalább 25 százalékát csak minimum öt év múlva kaphatják meg.
Keddi döntés szerint az Európai Unióban működő bankoknak több és jobb minőségű tőkét kell félretenniük nehezebb időkre. Megkétszerezve az eddig elvárt tartalékmennyiséget, a bankoknak ezentúl tőkéjük legalább 8 százalékát kell tartalékolniuk, az összeg felét pedig a legalacsonyabb kockázatú, legjobb minőségű alapvető tőke alkotja. Ennek a tőkének megfelelőképpen likvidnek – azaz azonnal pénzre válthatónak – kell lennie ahhoz, hogy egy esetleges vészhelyzetben a bank ki tudja fizetni betéteseit és hitelezőit.
A pénzintézeteknek ezen kívül két tőkepuffert is létre kell hozniuk. Az úgynevezett “tőkemegőrzési puffer” a veszteségek elnyelésére és a tőke védelmére, az “anticiklikus tőkepuffer” pedig a gazdasági növekedés idején a tartalék felhalmozására szolgál.
A reálgazdaság élénkítése érdekében az új szabályok megengedőbbek a kis- és középvállalkozásoknak adott hitelek kockázati súlyozásával kapcsolatban. A bankoknak így kevesebb tőkét kell félretenniük a nem teljesítő hitelek fedezésére, így több hitelt tudnak kihelyezni.
A parlament által elfogadott jogszabály szerint a bankoknak be kell számolniuk arról, hogy az egyes országokban mekkora nyereséget értek el, mennyi adót fizettek be, mennyi állami támogatást kaptak, mekkora a forgalmuk és hány munkavállalót alkalmaznak. Az adatokat 2014-től az Európai Bizottsággal kell közölni, 2015-től pedig teljes körűen nyilvánosságra kell hozni.
A bankreformcsomag két jogszabályból, a tőkekövetelményekről szóló rendeletről (CRR) és a tőkekövetelményekről szóló irányelv negyedik változatából (CDR IV) áll. A rendelet első ízben vezet be a bankokra uniószerte vonatkozó prudenciális szabályzást. A szabályok az Európai Unió összes bankjára közvetlenül érvényesek, és alkalmazásukkal az egész Unióban teljesülnek majd a nemzetközi Bázel III tőkekövetelmények.
Az irányelv átültetése során a tagállamoknak van némi mozgásterük. Dönthetnek úgy például, hogy egy esetleges ingatlanbuborék kipukkanása esetére az irányelvben megadottnál több szavatolótőkét kérnek a bankjaiktól.
