A felperes a határozatot azzal az indokkal támadta, hogy a taggyűlés az ő távolléte miatt határozatképtelen volt. Kétségtelenül az adott napirendi pontban történő szavazáskor, ő a szavazásból ki lett volna zárva, de ilyen esetekben is a taggyűlés csak akkor dönthet, ha egyébként határozatképesnek minősül. – A Kúria elvi jelentőségű ügyben hozott határozatáról
Az alperesi kft.-nek két tagja van, a I.-II. rendű felperesek, akiket azonos mértékű üzletrészük alapján, azonos mértékű szavazati jog illet meg.
Az alperes 2011. március 7.-én megtartott taggyűlésén hozott határozatot az I.r. felperes, míg a 2011. július 26.-án hozott határozatokat a II.r. felperes támadta meg keresettel.
A felperes a márciusban hozott határozatot azzal az indokkal támadta, hogy a taggyűlés az ő távolléte miatt határozatképtelen volt. Kétségtelenül az adott napirendi pontban történő szavazáskor, ő a szavazásból ki lett volna zárva, de ilyen esetekben is a taggyűlés csak akkor dönthet, ha egyébként határozatképesnek minősül.
II.r. felperes a júliusi határozatokat azzal az indokkal támadta, hogy az I.r. felperes által korábban javasolt napirendi kiegészítést a taggyűlés egyhangú határozattal nem tűzte napirendre, ezért ezekben a kérdésekben nem születhetett döntés.
Az I.fokú bíróság a márciusi határozatokat hatályon kívül helyezte, míg a júliusi határozatok tekintetében a keresetet elutasította. A II.fokú bíróság az I.fokú ítélet megváltoztatásával a márciusi határozatok vonatkozásában a keresetet elutasította, míg a júliusi határozatokat hatályon kívül helyezte.
Úgy, az ügyben eljárt bíróságok, mint a felek – elsősorban a felülvizsgálati kérelmet benyújtó I.r. felperesi képviselő, – egymással ellentétes bírósági határozatokra, és jogirodalmi megállapításokra hivatkoztak.
A Kúria az ügyben felmerült jogkérdések tekintetében az alábbiakat fejtette ki.
1. Amennyiben egy adott kérdésben valamely tag nem szavazhat, őt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A határozatképességet a szavazás előtt, napirendi pontonként kell megállapítani. (2006. évi IV. tv. (Gt.) 20.§ (5) bekezdés)
Az adott napirendi pont tekintetében a szavazásból kizárt tag jelenléte nem volt előfeltétele az érvényes határozat meghozatalának, mert figyelmen kívül hagyásával a taggyűlés határozatképes volt.
2. A tagnak joga van arra, hogy a taggyűlés napirendjére nézve javaslatot tegyen, ha ezt a taggyűlés napja előtt legalább 3 nappal közli a többi taggal. A javasolt napirendi pontok, automatikusan a napirend részévé válnak, arról a tagoknak nem kell külön határozni. Nem érvényesül tehát az a szabály, hogy a napirenden nem szereplő kérdésekben a taggyűlés csak akkor dönthet, ha mindegyik fél megjelent, és egyhangúlag hozzájárult a napirendre való felvétel tárgyában. (Gt. 20.§ (4) bekezdés, 144.§ (3) bekezdés)
A Kúria ezért a márciusi taggyűlési határozatok tekintetében a II.fokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, míg a júliusi határozatokra nézve az I.fokú bíróság ítéletét hagyta helyben.
