A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a közraktárak szabályozásának módosításáról szóló, a kormány által elfogadott törvénytervezettel az a célja, hogy a magyarországi közraktárak működése biztonságosabb és átláthatóbb legyen.
Az NGM közleménye szerint a közraktári tevékenység az elmúlt évtizedben fokozatosan vesztett jelentőségéből, részben a visszaélések, részben a közraktárakba vetett bizalom hanyatlása miatt.
A tárca szerint a közraktározás nemzetgazdasági jelentőségét ugyanakkor bizonyítja, hogy az elmúlt 3 évben a hazai közraktárak 126 milliárd forint értékű idegen áru kezelését, raktározását, őrzését végezték, míg a közraktárakban elhelyezett termékekre és a kibocsátott közraktári jegyekre nyújtott hitelek összesített értéke 93 milliárd forintra tehető.
A törvénymódosítás bevezeti a közraktározási biztosítékot, amely kizárólag a közraktár engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása esetén a letett áruk megőrzése, minőségének biztosítása érdekében használható fel.
A tervezett törvénymódosítás új elemként vezeti be az elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazásának kötelezettségét, amelyet első lépcsőben a közraktár saját tőkéjének ötvenszeresét (25 milliárd forint) meghaladó művi (nem a közraktár tulajdonában lévő raktárban történő) tárolás esetén kell alkalmazni. Ezt az értékhatárt több év alatt, fokozatosan csökkentik majd, amellyel elérhető, hogy 2017-től teljes elektronikai védelem valósuljon meg a művi tárolás során.
A közraktározással összefüggő birtokviták elhúzódása veszélyeztetheti a közraktárban elhelyezett jelentős értékű áru minőségének, valamint értékének megőrzését, ezért a törvényjavaslat a váltóperekre vonatkozó rövidebb eljárási határidők alkalmazását írja elő a közraktárakban letett árukra vonatkozó birtokperekre – olvasható az NGM közleményében.
