Kedd reggel működésbe lépett hat országban a második generációs schengeni információs rendszer, amely az eddiginél jelentősen szélesebb körű adatokkal, és nagyobb biztonsággal lesz képes biztosítani a belépést a határellenőrzés nélküli Schengen-övezetbe. Az évtizedes tervezést követően az új rendszer már biometrikus adatokat is tárolni fog, és azonnal értesíti a hatóságokat, ha egy keresett bűnöző, egy lopott autó, vagy éppen egy eltűnt gyermek “tűnik fel” a határon.
Tizenkét esztendőre volt szüksége az Európai Uniónak ahhoz, hogy leváltsa a Schengen-övezet működtetésének központjában lévő Schengen Információs Rendszer (SIS) első változatát, és helyette egy jelentősen modernebb, több adatot kezelni képes, és biztonságosabb szisztémát vezessen be a határellenőrzés nélküli zóna külső védelmére. A második generációs rendszer (SIS-II) végül 2013. április 9-én reggel lépett működésbe, az első órákban még hat tagállamban, de az Európai Bizottság kedd délelőtti tervei szerint szerda estére az övezet összes tagországának hatóságai is átállnak a SIS-II-re.
Mindez azt jelenti, hogy a Schengen-tagországok határőrizeti szervei az új rendszer értelmében szélesebb körű adatokat tudhatnak meg azokról az állampolgárokról, akik a határon jelentkeznek belépésre, és bemutatják a beutazási dokumentumaikat.
A második generációs rendszer az eddig már megszokott, úgymond hagyományos adatok mellett tárolja a biometrikus információkat (ujjlenyomatot és fotót) is. Nagy újítás emellett, hogy a SIS-II automatikus értesítést küld az adatok lehívásakor abban az esetben, ha keresett személy, lopott autó, eltűnt gyermek, vagy nem megfelelő (hamis, vagy lopott) útlevél akad fenn a határőrök hálóján. Mintegy 45 millió ilyen riasztást tápláltak a SIS-II-be, ebből 39 millió az eltűnt dokumentumokra, mintegy 5 millió pedig lopott autókra vonatkozik.
A gyakorlat szerint ha egy állampolgár szeretne belépni a Schengen-zónába, a határőrnek be kell ütnie a SIS-II-be az illető útlevélszámát, vagy az autó rendszámát, és a rendszer azonnal „kidob” minden szükséges információt, problémás esetben pedig azonnali figyelmeztetést küld.
Kedd reggeltől számítva egy hónap áll majd a tagállami hatóságok rendelkezésére, hogy a SIS-I-ből áttöltsék az információkat a SIS-II-be, majd frissítsék azokat. Május 9-től kezdve az Európai Unió információtechnológiai ügynöksége (eu-LISA) lesz a felelős a SIS-II működtetéséért, amely alapvetően három komponensből áll majd össze: egy központi adatbázisból, a tagországok nyilvántartásából, és az ezeket összekötő hálózatból.
Bizottsági tisztviselők szerint a SIS-II-nek három komoly hozadéka van. Az egyik az irányítás, a második generációs rendszer ugyanis már nem kormányközi, hanem közösségi alapon, tehát egy uniós intézmény (az ügynökség) irányításával működik. Ezzel kiküszöbölhető minden korábbi irányítási malőr, amiből a szakértők szerint volt szép számmal.
A második hozadék a technológiai újítás, amit az új rendszer tartalmaz a SIS-I-gyel szemben. Bizottsági források felemlegették, hogy az 1995-ben működésbe lépett SIS-I után 2001-ben született meg a tanácsi döntés a SIS-II létrehozására. Az Európai Bizottság akkor kapott mandátumot, és költségvetési forrásokat az új szisztéma kidolgozására. Azóta 12 esztendő telt el, részben a SIS-II jogi alapjának kiválasztásával kapcsolatos nehézségek, részben a költségek folyamatos növekedése, részben a tagállami preferenciák miatt.
Ezidáig 167 millió eurót költött az Európai Unió a most működésbe lépett második generációs rendszerre.
A harmadik hozadék pedig uniós tisztviselők szerint az, hogy az új rendszer komoly EU-garanciákat is jelent az adatvédelem tekintetében, amely a SIS-II egyik kulcseleme volt.
A SIS-II adatbázisához alapvetően továbbra is csak a tagállami határőrizeti hatóságoknak, a rendőrségeknek, vámhivataloknak, nyomozóhatóságoknak, a gépkocsi-regisztrációval, valamint a vízumkezeléssel foglalkozó hatóságoknak lesz hozzáférésük, újdonság azonban, hogy az Europol és az Eurojust is kérhet majd le adatokat belőle, de csak korlátozott módon. Ez komoly adatvédelmi aggályokat vetett fel számos országban, főként Németországban. Ezzel összefüggésben uniós források azt mondták, az adatkezelésnek világos és szigorú szabályai vannak.
