A szolgáltató nem tisztítja a kéményeket, de a bejelentése nyomán az építési hatóság érdemi vizsgálat nélkül kötelezi a tulajdonosokat sokszor több százezer forintba kerülő munkálatok elvégzésére. A használaton kívül helyezett kémény után is szolgáltatási díjat számláznak ki. Életveszélyesnek nyilvánítanak kéményeket, mert nincs kiépítve kéményseprő-járda. Az ombudsman panaszbeadványokat kivizsgálva megállapította, hogy a jogszabályok ellentmondásosak és alkalmat adnak az önkényes jogalkalmazásra.
A kéményseprő-ipari tevékenység gazdasági jellegű, az elvégzett munkáért a szolgáltató ellenértéket követelhet. A közszolgáltatót azonban további jogkörrel a szabályozás nem hatalmazza fel, ez a jogkör a tűzvédelmi, illetve építésügyi hatóságokat illeti meg – mutatott rá Szabó Máté. Az alapjogi biztos megállapította, hogy a tartalékkémény és a használaton kívülivé vált kémények tekintetében az eltérő, olykor ellentmondásos szabályozási elemek önkényes jogalkalmazásra adnak lehetőséget a monopolhelyzetben lévő szolgáltatónak, és ezt a helyzetet a januárban hatályba lépett új törvény sem orvosolja.
Az ombudsman jelentésében kiemelte: az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot, vagyis a szénmonoxid mérgezés és a tűzveszély csak az üzemelő fűtőberendezések esetében merülhet fel, tehát kizárólag ekkor indokolt a tulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása. A biztos hangsúlyozta: az ingatlantulajdonos joga és felelőssége eldönteni, hogy feleslegessé vált kéményét használaton kívül helyezi, vagy pedig tartalékkéményként tartja fenn.
Az építési hatóság a kéményekkel kapcsolatosan nem folytat érdemi vizsgálatot. Döntését a kéményseprő-ipari közszolgáltató véleményére alapozza. Az építési hatóság téves jogértelmezése folytán azonban – az eljárás megindulásának oka, vagyis az életveszély állítólagos fennállása – éppen az érdemi vizsgálat hiánya miatt nem vitatható. Az ombudsman megállapította, hogy a törvényi és rendeleti szabályozás, az alkalmazott joggyakorlat, illetve a közszolgáltató eljárása sérti a jogbiztonság követelményét, a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot.
Szabó Máté a belügyminiszterhez fordult, aki a jelentésben jelzett problémákat maga is valósnak tartotta. A biztos felkérte továbbá a fővárosi kéményseprő-ipari közszolgáltató vezetőjét, hogy az általa irányított szervezet a kötelező közszolgáltatás ellátása során az irányadó jogszabályoknak megfelelően járjon el, és gondoskodjon arról, hogy az általuk vezetett nyilvántartás a tényeken alapuló, valóságos adatokat tartalmazza.
