Nincs elég szakember, nem megfelelő a jogszabályi környezet, ezért – ahogy azt a közelmúlt idők erőszakos bűncselekményeiről szóló hírek is mutatják – nem lehet kellően hatékony a pártfogói szolgálat munkája, következésképp az elítéltek visszasegítése a társadalomba. Ebbe a körbe tartozik a közérdekű munka büntetés végrehajtása is. Szabó Máté ombudsman a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fellépését kérte.
Az ombudsman már egy korábbi jelentésében rámutatott, hogy a jelentős munkateher miatt nem jut elég idő a szabadságvesztésből szabadultak társadalmi integrációjának elősegítésére, pedig abban a pártfogó felügyelői szolgálat szakmai tudásával és gyakorlatával fontos szerepet kapna. A biztos akkor a szükséges intézkedések megtételére hívta fel az érintett minisztériumokat. Egy kormányhatározat ugyanis már tíz évvel ezelőtt is úgy határozta meg, hogy egy-egy pártfogó legfeljebb 65 ügyet lásson el. Ehhez képest ma országosan átlag 250-nél több, egyes megyékben pedig 300 körüli ügy jut minden egyes pártfogóra, a feladat – a szakemberek minden erőfeszítése ellenére – lényegesen meghaladja a szervezet kapacitását.
A közérdekű munka büntetésének végrehajtásáról szóló jelentésében a biztos emlékeztetett rá, hogy miközben az elmúlt években Magyarországon négy és félszeresére nőtt az ilyen ítéletek száma, ezeknek csupán alig több mint a felét hajtották végre. A közérdekű munka középsúlyos büntetési nem, amelyet a bíróság akkor alkalmazhat, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. A közérdekű munkára ítélt szabadidejében köteles elvégezni azt a munkát, amelyet számára a bíróság kijelölt. Az elzárással nem járó alternatív szankciók lehetővé teszik az elkövető sikeres társadalmi visszailleszkedését, az áldozat és a közösség sérelmének orvoslását, és csökkentik a büntetés-végrehajtás költségeit.
A munkáltatókat nem kötelezi jogszabály a közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatására, és a helyzetet nehezítik a bűnelkövetőkkel szemben táplált előítéletek is. Pusztán a pártfogó felügyelők személyes kapcsolatrendszerén és meggyőző erején múlik, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő munkahely.
Az ombudsman jelentésében megállapította, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtásának jelenlegi jogszabályi körülményei és személyi feltételei hátráltatják és kiszámíthatatlanná teszik a végrehajtás eredményességét. Ez veszélyezteti az állam közrendvédelmi és bűnmegelőzési kötelezettségének teljesítését. A biztos egyúttal azt kezdeményezte, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fontolja meg a munkáltatók foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó jogszabályok megalkotását és egyidejűleg gondoskodjon a pártfogók létszámának olyan növeléséről, amely megfelel a megnövekedett igényeknek.
