A gyülekezés jogszerűségének a megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az állami ünnepségek nem tartoznak a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá – hangsúlyozza a Kúria elvi döntésében.
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a 2006. október 23-án reggel a Nádor utca – Garibaldi utca vonalában 9. óra 26. perckor elrendelt oszlatás jogszerűségéről döntött, hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság 20.K.32.481/2007/134. számú ítéletét, amely megállapította, hogy az elrendelt oszlatás jogellenes volt. A tényállás szerint a felperes a meghirdetett állami ünnepségre, a zászlófelvonásra igyekezett, azonban a Nádor utcában kordonba ütközött. Az állami ünnepség máshonnan sem volt megközelíthető. A kordon előtt 50-80 fő torlódott fel, amely békétlennek nem volt tekinthető, azonban elégedetlenségének adtak hangot. Többen énekelték a Himnuszt. A tömeg a rendőrség többszöri felszólítása ellenére sem távozott a jelzett helyszínről, az összegyűlt embereket a rendőrség feloszlatta.
A felperes keresetére a Fővárosi Bíróság megállapította az oszlatás jogellenességét. A döntés szerint spontán tüntetés alakult ki, s a tömeg sem volt olyan fokban békétlen, amely alapot adhatott volna az oszlatásra.
A döntés ellen az alperes rendőrség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, arra hivatkozva, hogy a strasbourgi bíróság a Bukta ügyben, illetve az Alkotmánybíróság a 2006. október 23-ai eseményeket követően hozta meg azon döntéseit, amelyek alapján a rendőrségnek a spontán tüntetést is jogszerűnek kell tekintenie. A rendezvény nem volt bejelentve, így az alperes szerint az oszlatás jogalapja tekintetében a Fővárosi Bíróság ítélete törvénysértő.
A Kúria a Fővárosi Bíróság ítéletét – indokolásának részbeni módosításával – helybenhagyta. A Kúria megállapította, hogy a bírói és az alapvető jogok biztosának gyakorlata szerint is, az állami ünnepség – mint rendezvény – nem tartozik a Gytv. hatálya alá, az állami ünnepségek leginkább a Gytv. 3. § c) pontja által meghatározott kulturális rendezvénynek minősülnek. Az adott ügyben az előzetesen szervezett rendezvény állami rendezvény volt. A feltorlódott tömeg elégedetlensége a miatt alakult ki, hogy nem engedték be őket az állami ünnepség helyszínére. E tényállást alapul véve megállapítható, hogy az akkor hatályos szabályok – az Alkotmány 62. § és a Gytv. alapján sem lett volna elvárható a jelzett gyülekezés (három nappal előbb történő) előzetes bejelentése. Így a Gytv. 6. §-ában foglalat bejelentési kötelezettség jelen ügyre nem vonatkoztatható. Ezen tényállás mellett a bejelentés elvárása a lehetetlenre irányulna. Mindezt az oszlatást elrendelő – jelen per tárgyát képező – szóbeli döntés meghozatalakor is nyilvánvaló volt.
A Kúria megállapította, hogy amikor a szóbeli döntés közlésre került sem sürgős gyűlésről sem pedig spontán tüntetésről nem beszélhetünk. A Kúria megítélése szerint így jelen ügyben nincs relevanciája annak az alperesi felvetésnek, hogy mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Bukta és társai kontra Magyarország ügyben hozott ítélete (25691/04. sz. kérelem; Strasbourg, 2007. július 17.), mind pedig az Alkotmánybíróság 75/2008. (V. 29.) AB határozata (ABH 2008, 651.) a spontán tüntetések jogszerűségét a 2006-os eseményeket követően ismerte el. A Kúria hangsúlyozta, hogy az oszlatás elrendelésekor fennálló körülményeket minősítette az oszlatás jogalapja jogszerűségének meghatározásakor. Az ezt követő események – az oszlatás miatt kialakult tiltakozás – minősítése nem tartozik a jelen ügyben eldöntendő kérdések közé.
