Többet kell tenni a kábítószerrel visszaéléssel szemben – összegezte az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervének (INCB) éves kábítószer-jelentésében foglaltakat Topolánszky Ákos, a Magyar ENSZ Társaság kábítószer-ellenes munkacsoportjának vezetője kedden a témában rendezett konferencián.
Ismertette: a jelentés ezt az egy kritikát fogalmazza meg Magyarországgal szemben. Topolánszky Ákos szerint az állam nem fordít eleget erre a területre.
Arról is beszélt, hogy Európában visszaszorulóban van az intravénás heroinhasználat, Magyarországon szinte teljesen eltűnt. Helyette a szintetikus szerek intravénás használata került előtérbe, amely fokozott egészségügyi kockázatot jelent, elsősorban a fertőzésveszély miatt, mert a heroinhasználattal szemben naponta többszörös szúrást is jelenthet.
Bayer István, az Országos Gyógyszerészeti Intézet korábbi főigazgatója, valamint Luxné Gecső Éva, az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyógyszerészeti és orvostechnikai főosztályának munkatársa a kérdéses szerek gyógyászati célú felhasználásáról beszélt. Luxné Gecső Éva e téren problémaként említette többek között a fájdalomcsillapításra és az addiktológiai ellátásra vonatkozó ismeretek oktatásának hiányát, valamint a családorvosok hiányos ismereteit.
Ismertette: az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 12 közép-európai országot érintő, az ópiáthatóanyagú gyógyszerekhez való hozzáférést vizsgáló felmérése szerint az elégtelen felhasználás általuk azonosított okai között szerepel általánosságban a nem megfelelő jogi szabályozás, az ismeretek hiánya, a helytelen hozzáállás, továbbá gazdasági, beszerzési problémák.
A magyarországi felhasználással kapcsolatban a megoldási javaslatok közé sorolta az otthoni hospice ápolás elrendelésének háziorvosi hatáskörébe történő telepítését, a felsőoktatási képzéseket, továbbá azt, hogy a gerincfájdalmak és a degeneratív ízületi eredetű fájdalmak esetén ne csak szakorvos, hanem háziorvos is írhasson fel ilyen gyógyszereket.
Fontosnak nevezte azt is, hogy a betegszervezetek bevonásával indítsanak kampányt a morfinalkalmazással kapcsolatban, ugyanis sokan – helytelenül – úgy gondolják, hogy a morfinhasználat elrendelése a közelgő halált jelenti.
Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese az új dizájnerdrogok megjelenéséről beszélt. Mint mondta, ezeknek női elnevezésük van – mint például Zsuzsi, Kati, Gina, Emma és Hajnalka -, mert “veszélyesek, szeszélyesek és vonzók”. Ezek a szerek olcsók, könnyen hozzájuk lehet jutni, fogyasztásuknak pedig nincs büntetőjogi következménye, így csak a forgalmazóikkal szemben lehet fellépni.
Ismertette: 2005 óta 280-nál több ilyen új szintetikus anyag jelent meg. Hozzátette: kompromisszumok árán tavaly lépett életbe az a szabályozás, amely bevezette a pszichoaktív anyaggal visszaélés fogalmát. Aki ilyen anyagot előállít vagy kereskedik vele, azt akár három év szabadságvesztéssel is büntethetik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek az anyagok a klasszikus kábítószerekkel képest agresszívabb magatartást okoznak.
