A földtörvény parlamenti vitájával összhangban, a nemzeti konzultációs sorozat részeként kedden, a szaktárca képviselői Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vezetésével hét, de áttételesen 168 civil szervezetet képviselőivel egyeztettek.
A miniszter a megbeszéléseket követően elmondta: áttekintették a földtörvény tervezetét és az ahhoz beadott 400 módosító javaslatból a leglényegesebbeket.
Szóba került a helyi közösségek szerepe, ezen belül is a földbizottságok hatásköre, tagjaik jelölése, valamint a magyar mezőgazdaság szempontjából kulcskérdésnek számító birtokméret témaköre.
Hozzátette, az egyeztetés során jó néhány területen közeledtek az álláspontok, egyetértés volt a megbeszélésen abban, hogy a nemzeti vidékstratégia szellemében kell a törvényhozásban végigtárgyalni, végigvinni a földtörvényt.
A miniszter utalt arra, vannak olyan kérdések is, amelyek tisztázásra várnak, példaként mondta, nem mindegy, hogy egy például 17-25 lakosú faluban egyáltalán létre lehet-e hozni egy földbizottságot, és az milyen döntéseket hoz. A mostani új földtörvénynek egy működőképes rendszer használatát kell lehetővé tennie.
Fazekas Sándor örömtelinek nevezte, hogy sok civil szervezet foglalkozik a földtörvénnyel. A civil szervezetektől és a mostani egyeztetéstől is azt várta a szaktárca, hogy a megbeszélésen különböző megvilágításba kerüljön a törvénytervezet, és ennek alapján lehessen kidolgozni a legmegfelelőbb megoldásokat.
A miniszter ugyanakkor utalt arra: a mostani törvény egyik legfontosabb célja, hogy a családi gazdaságokat segítse, kiszűrje a spekulánsokat, valamint a földhasználat magyar sajátosságoknak megfelelő modelljét alakítsa ki.
Magyarországon egyszerre van jelen a kis-, közepes és a nagybirtok. A cél ugyanakkor az, hogy a családi gazdaságok előtt nyíljanak pályák, fejlődési lehetőségek.
Roszík Péter a Biokultúra Egyesület nevében arról beszélt, hogy több kérdésben közeledtek az álláspontok. Jelezte: a civilek helyzetét nehezítette, hogy egy átdolgozott törvényről kellett véleményt mondani, mert a szaktárcánál újra átdolgozták a szöveget. Fontosnak mondta, hogy a birtokhatárok felső korlátja kijátszhatatlan legyen, és minél több szereplő maradjon vidéken az agráriumban. Emellett a helybeliek kerüljenek előnybe a földhasznosítás révén, a helyi közösségeknek pedig legyen beleszólásuk a termőföldek sorsának alakulásába.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke azt mondta, hogy a még fennálló véleménykülönbségek ellenére úgy látja, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről komoly szándék van a további egyeztetésre. Véleménye szerint az állattartóknak a földhasználatban betöltött szerepének megítélésében – azaz arról, hogy mekkora preferenciát élvezzenek – továbbra is fennállnak véleménykülönbségek. Szerinte azt is tisztázni kell, hogy mikor számít helybelinek egy jogi személy földkérdésben.
Az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek írásban szeretnék megkapni a szaktárca álláspontját, hogy kidolgozott véleményt mondhassanak a különféle kérdésekről.
