Építési ügyekben kizárólag a közvetlen érintettség, közvetlen jogos érdek, illetőleg konkrét érdeksérelem alapozhat meg perindítási jogosultságot – állapította meg a Kúria elvi állásfoglalásában.
Az építési hatóság – elvi engedély kiadását követően – építési engedélyt adott az alperesi beavatkozónak 100 lakásos lakóépület, 100 db gépkocsi beállót tartalmazó mély-parkoló, és 84 db tároló építésére, kikötésekkel és előírásokkal.
A környéken lakók ügyféli jogállását a másodfokú hatóság megállapította, az engedélyező határozat elleni fellebbezésüket elbírálta és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
88 felperes nyújtott be keresetet az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt. A helyi építési szabályokba ütközést, a megengedett legnagyobb építménymagasság túllépését, a beépítettségi mértéket és a zöldfelületi mutató arányát kifogásolták. A perben a megyei bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le, szakértői bizonyítást rendelt el, majd a keresetnek helyt adva az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, új eljárás lefolytatását rendelte el.
Az alperes felülvizsgálati kérelmére eljáró Kúria megállapította, hogy a Pp. közigazgatási perekre irányadó speciális szabályának az Étv. rendelkezésével való összevetése bírói gyakorlat, hogy csakis a közvetlen érintettség, közvetlen jogos érdek, illetőleg konkrét érdeksérelem alapozhat meg perindítási jogosultságot az építési ügyekben.
Előírta a Kúria, hogy a megismételt eljárás során elsődlegesen valamennyi felperes perindítási jogosultságát – szem előtt tartva a kereseti kérelemben írtakat – egyenként és külön-külön meg kell vizsgálni, csakis azon felperesi kör tekintetében bírálható el érdemben a kereset, akiknek aktív perbeli legitimációja a konkrét felülvizsgálni kért határozat vonatkozásában, az építésügyi jogszabályokra figyelemmel egyértelműen fennáll.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy a közigazgatási eljárásban biztosított ügyféli minőség nem azonos a perindítási jogosultsággal, az automatikusan közvetlen érintettség és érdeksérelem hiányában nem biztosít aktív perbeli legitimációt az ügyfélnek.
