A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása konkrét határidő helyett a csak a tömegközlekedés akadálymentesítésének fokozatos megvalósítását tartalmazza. Ez a Magyarország által is elfogadott nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti az emberi méltóság, valamint a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának követelményét. Az alapvető jogok biztosa ezért a rendelkezés felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosított szövege nem ad megfelelő garanciát és kellő jogalapot arra, hogy belátható időn belül teljes mértékben megtörténjen a járművek, pályaudvarok, állomások és megállóhelyek akadálymentesítése, ezzel lehetővé váljon a tömegközlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté ombudsman alkotmánybírósági indítványának indoklásában arra emlékeztet, hogy – figyelemmel az Alaptörvény rendelkezéseire és az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatára – a magyar jogi szabályozásnak összhangban kell állnia a nemzetközi szerződésekkel, melyeknek Magyarország is részese. A módosítás azonban nemzetközi szerződésbe ütközik, ugyanis sérti az ENSZ „Fogyatékossággal elő személyek jogairól szóló” egyezményét, amelyet Magyarország is törvénybe iktatott. Ezért az alapjogi biztos kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a kifogásolt rendelkezés nemzetközi szerződésekbe ütközését állapítsa meg, és semmisítse meg azt.
A módosított szabályozás emellett sérti az emberi méltóság, az Alaptörvényből levezetett mozgásszabadság, a tartózkodási hely szabad megválasztásának elvét is. Jelenlegi formájában ugyanis a törvény nem garantálja és kikényszeríthetővé sem teszi a tömegközlekedési eszközök és állomások mielőbbi akadálymentesítését. Az, hogy törvény az akadálymentesítés korábbi, határidőhöz kötött előírása helybe a fokozatosságot helyezi, visszalépést jelent az állam által már elért intézményvédelmi kötelezettségből. Az ilyen változtatás azonban – az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint – csak különös indok alapján lehetséges, ami jelen esetben nem áll fenn. Az ombudsman ezért azt is indítványozta, hogy a rendelkezést ebből a szempontból is vizsgálja felül az Alkotmánybíróság.
