A “szelektív igazságszolgáltatást” kiküszöbölő biztosítékokat, illetve a választási törvény módosítását várja egyebek közt az Európai Unió Ukrajnától annak fejében, hogy aláírhassák a kétoldalú társulási és szabadkereskedelmi megállapodást – hangsúlyozták uniós vezetők a hétfőn Brüsszelben tartott EU-ukrán csúcstalálkozó után.
Herman Van Rompuy, az EU-tagállamok vezetőit összefogó Európai Tanács elnöke, valamint José Manuel Barroso, a javaslattevő-végrehajtó uniós intézmény, az Európai Bizottság elnöke a Viktor Janukovics ukrán államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a “mély és átfogó” szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó társulási megállapodás aláírása megtörténhet az EU novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletéig, amelyet az esztendő második felében esedékes litván EU-elnökség szervez majd.
Van Rompuy azt mondta, hogy Brüsszel ehhez legkésőbb májusra érdemi haladást akar tapasztalni ukrán részről. Egyfelől megoldást szeretne a “szelektív igazságszolgáltatás” példáiként emlegetett ügyekben. Ezek közül az unió részéről általában a legkirívóbbnak Julija Timosenko volt kormányfő bebörtönzését tekintik. Van Rompuy azonban most nem említett konkrét neveket és ügyeket. Másfelől – mondta az Európai Tanács elnöke – az igazságszolgáltatási rendszer átfogó reformja is szükséges ahhoz, hogy a jövőre nézve kizárhassák a “szelektív ítélkezés” eshetőségét.
Herman Van Rompuy arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyeket a tavaly októberi parlamenti választás hiányosságai tettek szükségessé, és hajtsa végre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ezzel kapcsolatos ajánlásait.
Barroso ugyanakkor arra is kitért a sajtótájékoztatón: Kijevnek választania kell, hogy az EU-val kíván-e szabadkereskedelmi megállapodást, vagy Oroszországgal akar vámunióra lépni. Mindkettő ugyanis egyszerre nem lehetséges – szögezte le az Európai Bizottság elnöke, miközben kiemelte: az unió megérti, hogy Ukrajna kiterjedt kapcsolatokra törekszik szomszédjával, Oroszországgal.
Janukovics kétértelműen nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Egyfelől arról beszélt, hogy Kijev elkötelezte magát az EU-val való integrációs folyamat továbbvitele mellett, és hogy neki nincs szándékában ettől visszakozni. Másfelől úgy fogalmazott, hogy Ukrajna együttműködésre törekszik Oroszországgal a vámunió kérdésében – vagyis nem zárta ki, hogy Kijev olyan megoldást keres, amely mindkét irányban a viszony szorosabbra fűzésével kecsegtet.
