A mosópor, a mobiltelefon, a parfüm és az élelmiszer sem mindig az, aminek látszik; hamisított és veszélyes termékek Magyarországon. Hogyan ismerhetjük fel őket? És mit tudnak tenni ellenük a fogyasztóvédelmi szervezetek?
Az Európai Bizottság által közzétett éves jelentés szerint a hamisításban Kína a fő forrás, a termékek 73 százaléka volt kínai eredetű. Egyes országok igyekeznek specializálódni valamire, így Törökországból hamis élelmiszerből, Panamából alkoholtartalmú italból, Thaiföldről üdítőitalból, Hong Kongból pedig hamis márkajelű mobilból érkezett a legtöbb az Európai Unióba.
Fülöp Zsuzsa, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője elsősorban a mosószerekre hívta fel a figyelmet, amelyeknél gyakran előfordul, hogy a hamis termékben konyhasó található. Ezeknek egyrészt nincs tisztítóhatásuk, másrészt tönkreteszik a mosógépet és a ruhát is – húzta alá. Kiemelte, hogy a hamis termékről leginkább a vásárlás helyszíne és az ára árulkodhat.
A Greenpeace beszámolója szerint 27 luxusboltban vásárolt ruhaneműből négy termékben rákkeltő vagy hormonzavart okozó vegyi anyagot találtak. Az ÁNTSZ és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzései alapján elsősorban az olcsó farmerre vagy pamutruhákra igaz, hogy sokszor lelnek bennük olyan festékanyagot, amely bőrirritációt okoz, de hosszútávon akár a hormonrendszerre is rossz hatással lehet – mondta Lubai-Bernáth Luca, a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségének vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában szerdán. Hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz ezeket a termékeket kiszűrni. Amíg a hazai fogyasztók a ruházati termékek tekintetében körültekintőbben vásárolnak, addig a mosó- és tisztítószereknél kevésbé tudatosak. A műszaki cikkeknél a fiatalabb vásárlók akár a hamis termékek megvételére is nyitottabbak, az ő figyelmüket ezek veszélyeire kell felhívni – részletezte.
Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára a műsorban leszögezte: a felmérések alapján a fogyasztók harmada azt mondja, hogy vásárolna hamis terméket, termékkategóriánként eltérő a szám, a ruházati áruknál ez a fogyasztók felét jelenti. Hozzáfűzte, hogy a hamisítás már egy iparágnak számít, kezdetben csak a luxustermékeket érintette, ma azonban már teljes a paletta, és megállíthatatlanul nő a hétköznapi termékek másolása. Tóth Zita felhívta a figyelmet arra, hogy a vásárlás előtt a fogyasztó mindenképp győződjön meg arról, hogy bontatlan-e a csomagolás, a ruhaneműnél pedig vizsgálja át a címkét. Érdemes a nagyobb cégek weboldalait is böngészni, ahol értékes tájékoztatáshoz juthatnak a fogyasztók.
A lakossági bejelentéseket a NFH, a NAV és a HENT is várja honlapján, élelmiszerek esetében pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság zöldszámán lehet jelenteni.
