Aláírták kedden Brüsszelben az egységes szabadalmi bíráskodásról szóló megállapodást, és ezzel célba érkezett az egységes európai szabadalom megteremtésének öt évtizedes folyamata – egyelőre 25 ország részvételével.
A szabadalmi bíróság központja Párizs, ugyanakkor a műszaki szabadalmak tekintetében Münchenben, a gyógyszervegyészeti vonatkozású ügyekben pedig Londonban zajlik majd a tényleges ítélkező tevékenység.
Az aláírás után Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára felhívta magyar újságírók figyelmét arra, hogy az egységes szabadalmi rendszer megteremtésében nagyon nagy szerepe volt a 2011-es magyar EU-elnökségnek, ahhoz kötődik ugyanis két alapvető építőkőnek – magának az európai szabadalomról szóló határozatnak, valamint a nyelvi rezsimről szóló határozatnak – az elfogadása.
Talán ennek is köszönhető – vélekedett Cséfalvay Zoltán -, hogy a harmadik, most aláírt fő elem, a szabadalmi bíráskodásról szóló megállapodás 19. pontja kimondja: a szabadalmi bírák képzési infrastruktúrájának a helyszíne, a továbbképzés központja Budapest lesz. Ezzel a második uniós intézmény jön létre Magyarországon, az európai innovációs központ után.
A magyar államtitkár elmondta, hogy az első szabadalmi bejegyzések az új szisztéma alapján jövő év áprilisra várhatóak. Az új európai szabadalom megszerzése egyszerűbb és olcsóbb lesz – mondta. Az általa említett adatok szerint az Egyesült Államokban ma mintegy kétezer eurónak megfelelő összegbe kerül egy szabadalom bejegyzése, Európában viszont 36 ezer euróba. Az új rendszerben az európai költség ötezer euróra csökken.
Cséfalvay Zoltán utalt arra, hogy manapság sok szó esik Európa újraiparosításának, illetve versenyképessége javításának szükségességéről. Szerinte az új szabadalmi eljárás erősítheti Európa globális versenyképességét.
A magyar államtitkár beszámolt arról, hogy a tagállamok versenyképességi ügyekben illetékes tárcavezetőinek tanácskozásán szó volt az állami támogatások tervezett reformjáról is. E tekintetben az Európai Bizottság – főként skandináv EU-tagországok egyetértése mellett – azt javasolja, hogy jövő évtől szüntessék meg a legfejlettebb régiókban a nagyvállalatok állami támogatásának a lehetőségét. A németek, a franciák, valamint mellettük a magyarok és más kelet-közép-európai nemzetek azonban ezt ellenzik. Egyebek közt arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagyvállalati beruházásoknak tovagyűrűző hatásuk van a kis- és középvállalkozásokra.
A brüsszeli bizottság – az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye – jelenleg annyi engedményre mutat hajlandóságot, hogy kutatási-fejlesztési, energiahatékonysági, illetve környezetvédelmi célkitűzések esetén megőrizhetőnek tartja a nagyvállalatok támogatásának folytatását a fejlett régiókban is. Cséfalvay szerint azonban erről még további viták várhatóak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a magyar újságíróknak nyilatkozva kitért arra: Magyarország úgy döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban az országnak járó felzárkóztatási – kohéziós – támogatások 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre, vagyis a vállalkozások megerősítésére, a gazdasági növekedés elősegítésére kell fordítani, szemben az idén záruló hétéves ciklus 16 százalékával. Leginkább a kutatás-fejlesztés, az innováció, a kis- és közepes vállalkozások támogatása, az infokommunikációs technológia fejlesztése, valamint a foglalkoztatásnövelés tartozik a kiemelt célok közé.
Cséfalvay elmondta azt is, hogy az új ciklusban induló kohéziós programok irányító hatósága a minisztériumokhoz kerül, a szakpolitika és a végrehajtás összhangjának megteremtése érdekében. A mostani ciklus kifutó programjait ugyanakkor a jelenlegi intézményrendszer viszi tovább.
