Két ügyben elmarasztalta a magyar államot, egy harmadik magyar vonatkozású ügyben viszont alaptalannak találta a benyújtott panaszt kedden kihirdetett első fokú ítéleteiben az Európa Tanács égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság.
Az egyik ügyben – Vojnity Péró szegedi lakos beadványa nyomán – arról kellett döntenie a strasbourgi igazságügyi fórumnak, hogy a magyar hatóságok megsértették-e a panaszosnak a családi élethez fűződő jogait, amikor közös gyermek elhelyezéséről, illetve láthatásáról döntve a panaszostól azért vonták meg jogosultságait, mert a Hit Gyülekezetének buzgó és erőteljes térítő tevékenységét folytató tagjaként veszélyben látták a gyermek megfelelő nevelését és fejlődését.
Ebben az ügyben az Európai Emberi Jogi Bíróság aránytalannak ítélte, hogy a panaszostól a láthatás jogát is teljes mértékben megvonták, ezért megállapította a jogsérelmet, és a magyar államot 12 500 euró nem vagyoni kártérítés, valamint 3 ezer euró költségtérítés megfizetésére kötelezte.
Szintén jogosnak ítélték Strasbourgban László Károly budapesti lakos panaszát, aki azt tette szóvá, hogy egy 12 évvel ezelőtti rendőri intézkedés során indokolatlanul bántalmazták. Az ügy Magyarországon végigjárta az összes lehetséges fórumot, és a panaszt mindenütt elutasították, lényegében arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható az okozati összefüggés az előállítás és a látlelettel igazolt sérülések között.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság azonban megállapította a hatósági jogsértés tényét, és a panaszos számára 5 ezer euró nem vagyoni kártérítést, valamint a perrel kapcsolatban reálisan felmerült költségeinek megtérítésére további 3 ezer eurót ítélt meg.
Jogsértés hiányában elutasította a strasbourgi bíróság Tóth Barnabás Krisztián budapesti lakos beadványát. A panaszos 2004-ben élettársi viszonyban volt egy nővel, aki teherbe esett, majd gyermeket szült, de az élettársi viszony akkorra már felbomlott. Egy másik férfi még a gyermek megszületése előtt saját apaságát elismerő nyilatkozatot tett. Ennek a férfinak a felesége később – az anya jóváhagyásával – örökbe fogadta a gyermeket. Amikor erről a panaszos tudomást szerzett, eljárást kezdeményezett, kérve, hogy a gyermeket nála helyezzék el, mert bizonyítani kívánja, hogy ő a gyermek apja.
A magyar igazságszolgáltatási fórumok előtt az elutasító döntésben a gyermek érdekének elsődleges szempontja volt a döntő – az a tény, hogy a gyermek családi jogállása az adott helyzetben rendezettnek tekinthető. Az Európai Emberi Jogi Bíróság az ügy összes körülményét figyelembe véve kimondta, hogy nem sérültek a panaszosnak a családi élethez fűződő jogai.
