Hatályon kívül helyezte a korábbi felmentő ítéletet és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot a Pécsi Ítélőtábla pénteken a görcsönyi takarékszövetkezetben elkövetett rablással vádolt rendőrtiszt ügyében.
Az ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa szerint a Pécsi Törvényszék határozata megalapozatlan volt, a bíróság a tényállást nem derítette fel teljes egészében, és indoklási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget.
Az ügyészség azzal vádolta meg a rendvédelmi szervek alkalmazottjainak ellenőrzését végző rendőri szerv őrnagyát, hogy 2010. május 18-án szolgálati autóval a pénzintézethez hajtott, majd a szolgálati pisztolyával fenyegetőzve 258 ezer forintot zsákmányolt az épületből, és elmenekült.
A férfit két kollégája vélte felfedezni a biztonsági kameráknak a tettesről készült felvételein, és a rabló által használt autó is hasonlított arra, amellyel aznap a rendőrtiszt közlekedett.
Az őrnagy az eljárás során következetesen tagadta bűnösségét, s többször hangoztatta: ki fog derülni, hogy nem ő az elkövető. Vallomásában azt állította, a rablás napján pénzt vett ki egy bankfiókból adóhátralékának befizetéséhez, egy benzinkútnál sört, egy boltban cigarettát vásárolt, majd találkozott egy informátorral, s a vele folytatott beszélgetés idejére kikapcsolta mobiltelefonjait. A görcsönyi pénzintézetben régóta nem járt, a rablásról a feleségétől értesült.
D. Zoltán korábban kitért arra is, a szülei Görcsönyben élnek, s hallotta, hogy a helyi bankfiókban kevés pénz van. Hozzátette, ha ő rabolt volna, biztosan másképp követi el a bűncselekményt, például kesztyűt húz, csökkentve a lebukás veszélyét.
A Pécsi Törvényszék tavaly júniusban felmentette a vádlottat és megszüntette előzetes letartóztatását, mert úgy találta, hogy az eljárásban egyetlen olyan bizonyíték sem merült fel, amelynek alapján a bűnösségére kétséget kizáróan lehetett volna következtetni.
A Pécsi Ítélőtábla azonban a hatályon kívül helyezést indokolva kitért rá, hogy az elsőfokú bíróság a közvetett bizonyítékokat egyenként értékelte az elkövető személyének azonosításához, ehelyett abban kellett volna állást foglalnia, hogy ezen adatok alkotnak-e olyan zárt logikai láncot, amelyből következtetni lehet a vádlott bűnösségére.
A táblabíróság kitért arra is, hogy megítélése szerint a rendőrtiszt a bűncselekmény napjára vonatkozóan “nem tud pontosan elszámolni az hollétével”, az pedig, amit alibijének igazolására védekezésként előadott, ellentmondásos és nem életszerű.
Az ítélőtábla a szökés és elrejtőzés veszélye miatt elrendelte a rendőr újbóli előzetes letartóztatását.
