Az állam úgy állított fel egy szakmai követelményrendszert, hogy annak következetes megvalósításához nem biztosította a megfelelő anyagi erőforrásokat, ami ellehetetlenítheti a szakszerű és jogszerű eljárást, sértve a jogbiztonság elvét. Ezt állapította meg az alapvető jogok biztosa a krónikus vírushepatitiszek – a fertőző májgyulladások – diagnosztizálási és követési problémáját feltáró jelentésében.
A krónikus vírushepatitiszben szenvedő betegek kezelését és követését a kezelő orvosok számára kötelező szakmai protokollok szabályozzák. Az eljárásnak része, hogy időszakonként speciális diagnosztikai (laboratóriumi) vizsgálatokat végezzenek, és annak eredménye alapján hozzanak döntést a további kezelésről. A vizsgálatok néhány országos feladatot ellátó laboratóriumban történnek. Ott azonban nem áll rendelkezésre a hepatitisz diagnosztika elvégzésére elkülönített, csak erre felhasználható keret, ezért az egyes intézmények aktuális pénzügyi helyzetének függvénye, hogy az összegyűjtött mintákat mikor tudják megvizsgálni. Az átlagosan egy, esetenként 3-4 hónapos késlekedés miatt a kezelő orvosok nem tudják betartani a szakmai protokollban előírtakat, ami akadályozhatja a betegek optimális kezelését. Emiatt alkalmanként több hónapos továbbkezelés szükséges, ami a gyógyszerezésben évente 100-125 millió forintos többletkiadást jelent az egészségbiztosítónak.
Ha az állam megalkot egy szabályt, követendő módszert és eljárásrendet, és azt a jogalanyok egy pontosan meghatározható körének kötelező módon alkalmazni rendeli, akkor köteles a végrehajtást lehetővé tevő eszközökről gondoskodni. Ez vonatkozik a vírushepatitisz kezelésének és követésének esetére is – tisztázta Szabó Máté ombudsman. Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy az állam teherbíró képességének alacsony szintje miatt nem tud finanszírozni valamely ellátást, gyógymódot, kezelést, hanem arról, hogy egy szakmailag elismert és kötelezővé tett protokoll végrehajtását esetenként biztosítani tudja, esetenként azonban nem. Mindez egyrészt bizonytalanná teszi az orvos számára, hogy kiszámítható módon, a szakma szabályai szerint, és eredményesen írja elő betegének az időszakosan szükséges vizsgálatokat, másrészt elodázza a programozott gyógyító munkáját. A betegek számára mindez a kezelés, illetve a gyógyulási folyamat kiszámíthatatlanságát közvetíti.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a szakmai szervezetek bevonásával kezdeményezze a vírushepatitisz diagnosztika finanszírozási rendszerének teljes felülvizsgálatát, és fontolja meg, hogy ezt a keretet más költségektől elkülönítve kezeljék.
