A légi fuvarozó köteles ellátást biztosítani azoknak az utasoknak, akiknek a járatát olyan rendkívüli körülmények miatt törölték mint az Eyjafjallajökull vulkán kitörését követő légtérlezárás. Az uniós jog nem tartalmaz időbeli vagy pénzbeli korlátozást az utasok ellátási kötelezettségére (szállás, étkezés, frissítők) vonatkozóan – áll az Európai Unión Bí róságának ítéletében
A C 12/11. sz. ügyben hozott ítélet – Denise McDonagh kontra Ryanair Ltd
Az uniós jog1 szerint a légi fuvarozó köteles ellátást, valamint kártalanítást nyújtani az utasoknak a légi járatuk törlése esetén. Az ellátási kötelezettség alapján a légi fuvarozó a várakozási idővel ésszerű arányban díjmentesen köteles biztosítani a frissítőket, az étkezéseket és adott esetben a szállodai elhelyezést, a repülőtér és a szálláshely közötti szállítást, valamint a harmadik személyekkel való kommunikáció lehetőségét. A légi fuvarozónak akkor is eleget kell tennie ezen kötelezettségének, ha a járat törlését rendkívüli körülmények okozták, azaz olyan körülmények amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A kártalanítási kötelezettsége alól azonban mentesülhet a légi fuvarozó, ha bizonyítani tudja, hogy légi járat törlését ilyen körülmények okozták.
Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt 2010. április 15. és 22. között több tagállam légterét – köztük az ír légteret is – lezárták a légi járműveket fenyegető veszély miatt.
D. McDonagh a 2010. április 17 i Faro–Dublin légijárat egyik utasa volt, amely légijáratot a vulkánkitörés miatt töröltek. A kontinentális Európa és Írország közötti légi járatok 2010. április 22 én indultak újra, és D. McDonagh csak 2010. április 24 én tudott visszatérni Dublinba. Ezen időszak alatt a Ryanair egyáltalán nem biztosított D. McDonagh számára ellátást. E körülmények között D. McDonagh úgy véli, hogy ennek a légitársaságnak közel 1130 euró kártalanítást kell fizetnie számára, amely összeg az általa 2010. április 17 e és 24 e között étkezésre, frissítőkre, szállodai elhelyezésre és közlekedésre kiadott költségeknek felel meg.
A jogvitában eljáró Dublin Metropolitan District Court (Írország) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a vulkánkitörés miatti légtérlezárás a „rendkívüli körülmények” fogalma alá tartozik e, amely esetben a légi fuvarozó köteles ellátni az utasokat, vagy épp ellenkezőleg azok a „rendkívüli körülményeket” meghaladó körülmények közé tartoznak, amelyek mentesítik a légi fuvarozót az utasok ellátására vonatkozó kötelezettsége alól. Ezenkívül, abban az esetben, ha a Bíróság elismeri, hogy az ilyen körülmények valóban a „rendkívüli körülmények” közé tartoznak, arról a kérdésről is határoznia kell, hogy ilyen helyzetben csökkenteni kell-e időben és/vagy pénzben az ellátási kötelezettséget.
A Bíróság úgy válaszol, először is, hogy az uniós jog nem ismeri el a „rendkívüli eseményeken” kívül a „különösen rendkívüli” események különálló kategóriáját, amelyek következtében a légi fuvarozó teljesen mentesülne a rendeletből eredő kötelezettségei alól, az ellátási kötelezettséget is beleértve. Ha ugyanis az alapügyben előfordulóhoz hasonló körülmények, többek között az eredetük vagy a méretük miatt kívül esnének a 261/2004 rendelet értelmében vett „rendkívüli körülmények” keretein, ennek következtében a légi fuvarozók csak azoknak a légi utasoknak volnának kötelesek ellátást nyújtani, akik a légi járat törlése miatt korlátozottan kényelmetlen helyzetbe kerültek. Ezzel szemben ezt az ellátást nélkülözniük kellene a különösen sebezhető helyzetben lévő utasoknak, akik kénytelenek több napon keresztül egy repülőtéren maradni. Ennélfogva a Bíróság úgy válaszol, hogy az olyan körülmények mint az európai légtér egy részének lezárása az olyan vulkánkitörés miatt, mint az Eyjafjallajökull vulkán kitörése „rendkívüli körülményeknek” minősülnek, amelyek nem mentesítik a légi fuvarozókat az ellátási kötelezettségük alól.
Továbbá a Bíróság pontosítja, hogy a rendelet egyáltalán nem tartalmaz időbeli vagy pénzbeli korlátozást az azon utasok ellátására vonatkozó kötelezettség esetében, akiknek a légi járatát rendkívüli körülmények miatt törölték. Így tehát a légi fuvarozókat teljes egészében terheli a légi járat törlésével érintett utasok ellátására vonatkozó valamennyi kötelezettség azon teljes időszak során, amíg az érintett utasoknak az átfoglalásukra kell várakozniuk. A Bíróság hangsúlyozza, hogy az utasok ellátása különösen fontos az olyan „rendkívüli körülmények” bekövetkezésekor, amelyek hosszú ideig tartanak, és éppen a légi járat törlése miatti várakozási idő rendkívüli hosszúsága esetén van szükség annak biztosítására, hogy azon utas, akinek a légi járatát törölték, a teljes várakozási idő alatt hozzáférhessen az alapvető termékekhez és szolgáltatásokhoz.
Végül a Bíróság rámutat arra, hogy noha az ellátási kötelezettség pénzügyi következményekkel jár a légi fuvarozók számára, ezek a következmények nem tekinthetők aránytalannak az utasok magas szintű védelmének célkitűzéséhez képest. A fogyasztók védelmével kapcsolatos célkitűzés jelentősége ugyanis igazolhatja az egyes gazdasági szereplők által elszenvedett – akár jelentős mértékű – hátrányos gazdasági következményeket. Egyébiránt, a légi fuvarozóknak mint körültekintő gazdasági szereplőknek előre kell látniuk az ellátási kötelezettségük teljesítéséhez kapcsolódó költségeket. Ezenkívül az e kötelezettség miatt keletkezett költségeiket beépíthetik a repülőjegyek árába.
A Bíróság mindazonáltal hangsúlyozza, hogy amennyiben a légi fuvarozó nem tartotta tiszteletben a légi utas ellátására vonatkozó kötelezettségét, az utóbbi számára csak azokat az összegeket lehet kártalanítás címén megtéríteni, amelyek az egyes ügyek sajátos körülményeire tekintettel szükségesnek, megfelelőnek és ésszerűnek bizonyulnak annak érdekében, hogy pótolják az említett utas légi fuvarozó általi ellátásának elmaradását, aminek értékelése a nemzeti bíróság feladata.
1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló, 2004. február 11 i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).
