A rendkívül gyorsan változó drogpiaci trendek követését, a kiemelt bűnözői körök előtérbe helyezését és komolyabb piaci elemzést kér a tagállamoktól az Európai Bizottság és az Europol a kábítószer-fogyasztás és –kereskedelem visszaszorítása érdekében. A testület csütörtökön bocsátotta ki azt a nagyívű európai drogjelentést, amely egyebek mellett azt is megállapítja, hogy egyre nagyobb Európa szerepe a globális drogkereskedelemben.
Évente 2500 tonna marihuánát fogyasztanak el az Európai Unió, valamint Norvégia állampolgárai, közülük 3 millióan rendszeres fogyasztó – ezzel az elrettentőnek szánt adattal érzékeltette az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a drogtermesztés, -kereskedelem és –fogyasztás a kontinensen, és szerinte ez egyre inkább európai összefogást tesz szükségessé a kábítószerek visszaszorítása érdekében.
Bár konkrét statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy évről-évre hogyan változik a drogfogyasztás, de annyi bizonyos, hogy dinamikusan, és gyorsan nő a teljes szektor, ideértve a termesztést, gyártást, forgalmazást és fogyasztást is.
Ezzel összefüggésben jelentette meg az Európai Bizottság azt a nagyívű jelentést, amely pillanatképet próbál bemutatni az európai droghelyzetről, és ajánlásokat is próbál megfogalmazni a tagállamok számára. A jelentés terjedelme ellenére a testület, valamint a közreműködő uniós ügynökségek csak általános jellegű megállapításokat tesznek, ennek, mint kiderült, elsődleges oka, hogy a drogpolitika tagállami hatáskörbe tartozik, ezen a területen az Európai Unió hatásköre csak információnyújtásra és koordinációra korlátozódik. Ebbe illeszkedik a jelentés is.
Brüsszel szerint az uniós tagországok nehezen tudnak lépést tartani a drogtermesztők, -kereskedők és –fogyasztók szokásaival. A szektor szinte minden eleme folyamatos és dinamikus fejlődésben van, újabb és újabb szerek, gyártási technológiák, szállítási útvonalak és csempészési módszerek jelennek meg, amik megnehezítik a hatóságok dolgát. Elsődlegesen a folyamatok naprakészebb követésére lenne szükség – mondta az uniós biztos, aki hozzátette azt is, hogy a tagállamok egyedül nem lesznek képesek kezelni az egyre átfogóbb és bonyolultabb problémát, szükség van uniós szintű egyeztetésekre is.
Cecilia Malmström szerint a tagországoknak első körben komolyabb anyagi és kapacitásbéli ráfordítás nélkül arra kellene koncentrálniuk, hogy rendszeres elemzéseket készítenek a drogkereskedelemről, folyamatosan figyelemmel kísérik a kereslet és a kínálat alakulását, valamint komolyabb hírszerzői tevékenységet folytatnak.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a megosztott figyelem helyett elsősorban a nagyobb és szervezett bűnözői csoportokra kellene a hatóságoknak koncentrálniuk.
Ugyancsak új jelenségként aposztrofálták az uniós hatóságok azt, hogy a drogkereskedők egyre gyakrabban használnak legális kereskedelmi és szállítói csatornákat arra, hogy a kábítószereket eljuttassák egyik pontból a másikba. Példaként említette a csütörtöki tájékoztatón a Europol igazgatója, hogy a postai csomagokat, a repülőjáratokon feladott poggyászokat, a hajók konténereit egyre többször használják a csempészek, így a közúti igazoltatások és a határellenőrzés egyre kevésbé hatásos.
Rob Wainwright szerint ez a módszer megnehezíti az esetek felderítését, csakúgy, mint az internet. A világháló rendkívüli módon megkönnyíti a drogpiac szereplőinek a dolgát, részben a könnyebb kommunikáció, részben pedig a szélesebb körök jóval könnyebb elérése miatt – vetette fel az igazgató, azt javasolva, hogy a tagállamoknak (EU-segítség mellett) jobban fel kell térképezniük az online drogpiacot, és a hitelkártya-társaságokkal valamint az internetes fizetést kínáló szolgáltatókkal partnerséget kötve internetes akadályokat kell gördíteni a drogok könnyebb értékesítése elé.
Az Európai Unió mindent összevetve kulcsfontosságú szereplője a globális drogpiacnak mind a fogyasztás, mind a termelés tekintetében – foglalta össze a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának igazgatója. Wolfgang Götz elmondta, Északnyugat-Európa számít a kontinensen a legnagyobb elosztóközpontnak: Írországba, Hollandiába, Belgiumba, Nagy-Britanniába és Észak-Franciaországba érkezik a legnagyobb mennyiségű kábítószer a világ minden tájáról.
Az uniós ügynökségek azt javasolják, hogy a tagországok „figyeljenek jobban Afrikára, mint egyre nagyobb termelőországra, és Délkelet-Európára, mint egyre nagyobb fogyasztói piacra”.
