Kielégítőek az Európa Tanács számára a kormány tervei a magyar igazságszolgáltatás és a médiafelügyeleti rendszer átalakítására – jelentette ki Brüsszelben a strasbourgi székhelyű szervezet főtitkára. Thorbjorn Jagland elmondta, az Európa Tanács ajánlásai alapján a magyar kormány olyan változtatásokra tett javaslatot, amelyek általában gyengítik a két szektort felügyelő szervezetek, és azok elnökeinek hatásköreit, valamint megkönnyítik új vezetők kinevezését is.
Hétfőn küldte el az Európa Tanács főtitkára a válaszlevelét a magyar kormánynak, amelyben kielégítőnek nevezi azokat a változtatásokat, amelyeket a korábban Strasbourgnak írt levelében a kabinet javasolt az igazságszolgáltatással és a médiarendszerrel összefüggésben. Thorbjorn Jagland kedd reggel ismertette azokat a változtatási javaslatokat, amelyek szerinte „a jó irányba mozdulnak el”.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács nem akarja megmondani, hogy a kormány kit nevezzen ki különböző intézmények élére, csak szeretne segíteni abban, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere megfelelően érvényesüljön. Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt években több szakvéleményt is készített a szervezet különböző magyar törvényekről, ezekben viszont „nem a saját kívánalmainkat kértük számon, hanem azokat az európai előírásokat, amelyekre tagországként Magyarország is rábólintott”.
Igazságszolgáltatás
A főtitkár szerint az igazságszolgáltatási rendszer kapcsán sikerült elérni, hogy kevesebb hatalom összpontosuljon az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében, és az elszámoltathatóság, valamint számonkérhetősége is könnyebb lesz az ígért változtatások nyomán. Ezek szerint az OBH kilenc évre kinevezett elnökét nem lehet majd újraválasztani, és a mandátumának lejártakor nem is maradhat ideiglenesen sem hivatalban addig, amíg az új elnököt megválasztja a parlament kétharmados többséggel. Ez esetben a hivatal alelnöke lesz a vezető ideiglenes.
Jagland ezzel (és a Médiatanács elnökét érintő hasonló kifogásokkal) összefüggésben elmondta, „a lényeg, hogy Orbán Viktor néhány szövetségesét gyakorlatilag örökre bebetonozta volna ezekbe a pozíciókba, arra ugyanis kevés esély van, hogy kilenc év múlva is kétharmados többsége lesz egy pártnak a parlamentben, és kétharmados többséget kaphat egy jelölt”.
Az országgyűlési képviselőknek a változtatási javaslatok alapján joguk lesz arra, hogy az OBH elnöki tevékenységének bármely eleméről tájékoztatást kérjenek; az Országos Bírói Tanács pedig évente ad majd ki jelentést az OBH elnökének kinevezési gyakorlatáról, a bírók kinevezése ugyanis továbbra is az elnök kezében lesz. Az Országos Bírói Tanácsnak viszont joga lesz megvétózni a bírói kinevezésekről szóló döntéseket.
Bár az Európa Tanács főtitkára elégedett volt azzal az ajánlattal, hogy az Országos Bírói Tanács által meghatározott objektív kritériumok alapján lehessen tehermentesíteni a budapesti bíróságokat, és szétosztani az ügyeket, de a Velencei Bizottság azt is kérte, hogy legyenek érvényben ilyen kritériumok a bírósági ügyekre is. Ezt jelenleg az Alkotmánybíróság is vizsgálja.
A nyugdíjkorhatár 70-ről 62-re szállítása miatt nyugdíjba kényszerített bírók visszahelyezését alaposan megnehezítette a közelmúltban az Országos Bírósági Hivatal elnöke – mondta Thorbjorn Jagland, hozzátéve, hogy a Velencei Bizottsággal egyetértésben ezért azt szeretné, ha a kormány törvényben garantálná a bírók elbocsátásáról szóló egyedi döntések érvénytelenítését, és visszahelyezésüket az eredeti állásukba, amennyiben ezt igénylik.
Média
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnökét (jelenleg Szalai Annamária) ugyancsak nem lehetne újraválasztani, csak egyszer tölthetnék ki a kilencéves mandátumukat – ismertette a magyar kormány ajánlatát a főtitkár. Az elnököt pedig a jövőben nem a miniszterelnök fogja jelölni, hanem a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök. Thorbjorn Jagland ezt jelentős változásnak nevezte. A jelölési folyamatba ezen túlmenően a civil szektort is be kell majd vonni, és „az elnöknek a jelenleginél magasabb szakmai követelményeknek kell megfelelnie” – mondta az Európa Tanács főtitkára.
A BruxInfo kérdésére Thorbjorn Jagland elmondta, a Médiatanács tagjainak kinevezésével nem foglalkozott a szervezet, holott korábban az ET kritikaként fogalmazta meg, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége nem vette figyelembe az ellenzék jelöltjeit, és csak a kormánypárt által jelölt négy személyt választotta meg a testület tagjának.
Az újságírói forrásokat szerinte kellőképpen védik a jelenleg hatályos törvények, azokat felfedni csak bírói engedéllyel lehet.
Európai tanácsi kérésre törölni fogják a médiatörvényből azt a hírszolgáltatási kötelezettséget, amely szerint egy eseményről „átfogóan, tényszerűen, naprakészen és objektíven” kell beszámolni. A strasbourgi székhelyű szervezet szerint ez alapján a Médiatanács szubjektíven is értelmezhet egyes híreket, és szankciókat is vethet ki az ilyennek vélt híreket szolgáltató médiacégekre.
Bár az Európa Tanács főtitkára közölte, hogy a szervezet a maga részéről elvégezte a munkát, de azt is leszögezte, hogy folytatódik az együttműködés az ET és Magyarország között annak érdekében, hogy a médiarendszert szabályozó jogszabályok méginkább összhangban legyenek a szakvéleménnyel.
Jagland utalt arra, hogy a médiatörvény kapcsán José Manuel Barroso európai bizottsági elnök kérte az Európa Tanács segítségét annak jogi elemzésében, az EU-nak ugyanis nem volt megfelelő kompetenciája a törvény vizsgálatára.
Európai médiairányelv?
Az Európa Tanács főtitkára szkeptikus egy esetleges európai uniós médiahatóság felállításával kapcsolatban. Thorbjorn Jagland a BruxInfo kérdésére beszélt erről az után, hogy a Neelie Kroes európai bizottsági alelnök által felkért szakértői testület ezt javasolta a Bizottságnak. A főtitkár szerint Európában különböző kultúrák, és eltérő történelmi megközelítések léteznek párhuzamosan, ezért szerinte nagyobb mértékben kellene támaszkodni a média önszabályozására.
„Óvatosnak kell lennünk, mert ahogy Magyarországon is, így bárhol elindulhatnak rossz irányba a dolgok, de a tagállamok felelőssége az, hogy az európai előírásokat betartva felállítsanak felügyelő hatóságokat” – fogalmazott Thorbjorn Jagland.
