Amennyiben az ellenőrzés során gyermekek munkáltatását észlelik, a munkaügyi felügyelőségeknek a jogszabály szerint értesíteniük kell az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Ez több esetben nem történt meg, ami ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével, kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való jogával – állapította meg vizsgálatában Szabó Máté ombudsman.
Az ombudsman még 2010-ben egy sajtóhír alapján tekintette át a gyermekek törvényellenes dolgoztatásának jelenségét, a hatóságok ezzel kapcsolatos intézkedéseit. Most véget ért utóvizsgálata során arról győződött meg, hogy megvalósultak-e a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásai, változott-e a gyermekek jogait sértő ellenőrzési gyakorlat, növekszik vagy visszaszorul-e a gyermekek illegális foglalkoztatása.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatójának tájékoztatása szerint 2010-11-ben mindössze két-két ilyen esetet tárt fel a munkaügyi hatóság, a 2012-es évben azonban már hatot, főként a mezőgazdasági idénymunkákban, a vendéglátásban, illetve az építőiparban. Megtörtént, hogy éjszaka, és veszélyes területen is dolgoztattak gyermekeket. A hatóság már több ízben találkozott azzal, hogy külföldi állampolgárságú gyermekeket foglalkoztattak illegálisan. Előfordult, hogy maga a gyermek fordult segítségért a lakóhelyének önkormányzatához, mert nem kapta meg a munkabérét. A 14 éves fiatal elmondása szerint 16 éves testvérével együtt iskolaidőben is több alkalommal vállalt munkát egy fakitermeléssel foglalkozó vállalkozónál, aki azonban a szóbeli megállapodásuk alapján járó napi ezer forintot se volt hajlandó kifizetni. A fakitermelésen egy másik gyermek feje meg is sérült egy balesetben.
Szabó Máté megállapította, hogy a munkaügyi hatóság az ombudsman korábbi ajánlásának megfelelően értesítette a 16 év alatti fiatalok szülőit a gyermek munkavállalásáról és lehetőség szerint a jelenlétükben hallgatta meg őket, azonban a gyermekjóléti szolgálatot az valamennyi eset közül mindössze egyetlen alkalommal tájékoztatta. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a munkaügyi szerv köteles eleget tenni a jogszabályi előírásoknak és a 18 éven aluli gyermekek munkáltatását minden esetben jeleznie kell, hiszen a gyermekjóléti szolgálat csak így tudja eldönteni, hogy szükséges-e intézkedéseket hoznia a gyermek védelme érdekében. A biztos tapasztalatai szerint ugyanis a 15-18 év közötti, még igen sérülékeny és védelemre szoruló fiatalokat – annak ellenére, hogy az életkoruknál fogva csak korlátozottan rendelkeznek az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel – az állami szervek és sokszor maguk a gyermekvédelem szakemberei is felnőttként kezelik és felnőtt magatartást várnak el tőlük. Az is lehetséges, hogy mert a tankötelezettséget 16 éves korra szállították le, a korábbinál nagyobb számban jelenik meg a munkaerőpiacon ez a 18 év alatti korosztály, amelyre azonban speciális munkajogi szabályok vonatkoznak.
A biztos kezdeményezte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jelzési kötelezettség érvényesítésére, továbbá egészítse ki a munkaügyi ellenőrzésre irányadó útmutatót, azzal, mit kell tenniük a felügyelőségeknek, ha nem magyar állampolgárságú gyermek illegális foglalkoztatását észlelik. A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga ugyanis független az állampolgárságtól – tisztázta az ombudsman.
