Még mindig elégedetlen az Európai Bizottság a magyar médiaszabályozással – mondta a BruxInfo kérdésére egy szűkkörű tájékoztatón a médiaügyekért felelős bizottsági alelnök. Neelie Kroes annak kapcsán beszélt erről, hogy a múlt héten elkészült az európai sajtószabadság helyzetét felmérő szakértői csoport jelentése. Ezzel összefüggésben elmondta, a magyar médiatörvény volt a fő oka annak, hogy 2011 őszén javasolta a csoport felállítását, és a jelentés alapján most induló vita után dönt majd Brüsszel arról, hogy javasolja-e egy sajtószabadság irányelv megalkotását.
Neelie Kroes elmondta, “továbbra is aggályosnak tartjuk a magyar médiatörvényt, és úgy véljük, a szabályozás még mindig nem felel meg az európai előírásoknak, és a magyar kormány még mindig nem kíván ezeknek megfelelni”.
A már 2011-ben deklarált céloknak megfelelően uniós médiaszabadság irányelv megalkotását javasolja az a szakértői jelentés, amelyet a Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő vezetésével létrejött, volt politikusokból és neves szakértőkből álló csoport készített a tagországok médiarendszereinek áttanulmányozása után. A dokumentumot múlt héten véglegesítette a csoport, és a hétvégén küldte el Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyekért is felelős alelnökének, aki 2011 nyarán kérte fel a jeles személyiségeket a jelentés elkészítésére.
Neelie Kroes már akkor jelezte, a dokumentum célja, hogy megvizsgálja: szükséges, illetve megvalósítható-e egy európai szintű keretjogszabály létrehozása a sajtószabadság és a média sokszínűségének a biztosítására. A vita részben azt követően indult meg az EU-ban, hogy 2011 januárja óta komoly európai uniós kritikák fogalmazódtak meg a 2010 végén hatályba lépett új magyar médiaszabályozásról. Időközben ugyanakkor kiderült, több országban is problémák vetődtek fel a sajtó szabad működése szempontjából.
A csoport leszögezi, hogy a média szabad működésének szavatolása továbbra is elsősorban a tagállami hatóságok kezében van, de a szabad mozgás és az európai demokrácia fenntartása európai uniós szabályok megalkotását is szükségessé teszi.
A dokumentum nem nevez a nevén egyetlen uniós tagállamot sem, jóllehet, a csoport helyszíni vizsgálódások, a jogszabályok elemzése és helyi szakértői vélemények alapján több tagállam médiarendszerét is átvilágította. A több mint 50 oldalas tanulmányban harminc ajánlást fogalmazott meg a magasszintű szakértői csoport, egy majdani lehetséges uniós irányelv legfontosabb elemeiként.
A szakértők több helyütt is veszélyben látták a sajtó szabadságát, és úgy vélték, a média sokszínűsége is korlátozott. A megállapítások szerint ezek kapcsán gondot okoz a politikai befolyásolás, az aránytalan hirdetői nyomás, a folyamatosan váltakozó üzleti modellek, és az „új média” térnyerése. A problémák tehát nem kizárólag a szigorú, és adott esetben korlátozó jogszabályokból, vagy hatósági gyakorlatokból fakadnak, hanem részben a gazdaság torz működéséből, gyakran a minőségi újságírás hiányából, és az előforduló felelőtlen újságírói magatartásból.
Az ajánlások között szerepel a független médiafelügyeleti rendszer megteremtése. A csoport szerint egy majdani uniós irányelvnek rendelkeznie kellene arról, hogy „minden EU-tagállamnak független médiatanácsot kell felállítania politikailag, kulturálisan és társadalmilag sokszínű tagsággal”. A jelentés szerint a kinevezési folyamatnak átláthatónak kell lennie, a fékek és ellensúlyok beépítésével. Az ajánlás szerint ezen tanácsok számára jogosultságot kell biztosítani a panaszok kivizsgálására, a működési szabályzatok betartatására, az összeférhetetlenségek kivizsgálására, ezen túlmenően büntetéseket szabhatnának ki, és az újságírói státuszt is megvonhatnák.
A médiatanácsoknak európai előírásokat kellene követniük, amiket az Európai Bizottságnak kellene figyelemmel kísérnie – áll a dokumentumban.
A szakértői csoport szigorú szabályokkal tiltaná, hogy a közmédia bármilyen kormányzati befolyás alá kerülhessen, ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kellene a belső pluralizmust, és egy független testületnek kellene ellenőriznie ezen szabályok betartását.
Kiemelt ajánlás az is, hogy „az uniós tagállamoknak törvényben kellene garantálniuk az újságírói források védelmét”. Ettől csak az alkotmányba nem ütköző bírói engedéllyel lehetne eltérni. Objektív, diszkriminációmentes és átlátható feltételeket kell teremteni a nyilvános forrásokhoz való hozzáférés, valamint a nyilvános eseményeken való részvétel szabályainak megteremtésekor – állapította meg a jelentés.
A szigorítás irányába mutat az a megállapítás is, amely szerint a tagországoknak mindent meg kell tenniük az internetes médiában elkövetett becsületsértések és rágalmak okozóinak felkutatásáért.
A Vaira Vike-Freiberga vezette csoport nemcsak a kormányoktól és a hatóságoktól, hanem a médiumoktól és az újságírói szervezetektől is nagyobb felelősséget vár. Szerinte minden szervezetnek etikai kódexet és működési szabályzatot kellene elfogadnia egy új uniós irányelv értelmében, amely(ek) lefektetnék a követendő elveket a gyorsan változó médiakörnyezetben. Közpénzből csak az ilyen szabályzattal rendelkező sajtóorgánumokat lehetne támogatni.
A jelentés javaslatot tesz az audiovizuális média felügyeletét végző tagországi hatóságok uniós hálózatának a megteremtésére is.
