Csődeljárási, illetve adatvédelmi szabályozásról tárgyaltak pénteki informális találkozójukon Dublinban az uniós országok igazságügyi miniszterei.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: korábban a csődeljárás szinte mindig a vállalkozás felszámolásához vezetett, ám a gazdasági válság nyomán az európai országokban előtérbe került az a szemlélet, hogy adjanak még egy esélyt a csődbe jutott vállalkozónak a talpra állásra, cége újraszervezésére. Magyarországon egyelőre nem létezik sem az ilyen reorganizációs eljárás, sem a magáncsőd jogintézménye, amit szintén tartalmaz majd az eddigi helyébe lépő, kidolgozás alatt álló új európai szabályozás.
A most érvényes európai rendeletet azért kell módosítani – közölte előzetes tájékoztatójában a magyar igazságügyi tárca -, mert az eredetileg kitűzött célt, vagyis a fizetésképtelenségi eljárások helyének megválasztásával történő fedezetelvonás megakadályozását egyelőre nem sikerült elérni. A rendeletmódosítás arra koncentrál, hogy a cégek az igazgatásért felelős szervezeti egységeik áthelyezésével – és így a joghatósági szabályok kijátszásával, az eljáró bíróság “megválasztásával” – ne hozhassák hátrányos helyzetbe azokat a hitelezőiket, akik még a korábbi tagállamban léptek jogviszonyba velük.
A pénteki vita – mondta Navracsics Tibor – olyan részletszabályokról folyt, hogy miként lehet európai viszonylatban is megnyugtató módon behajtani a követeléseket.
A dublini találkozó másik témájában, az adatvédelmi szabályozás ügyében a miniszterek most egyelőre félretették azt az egyébként majd megkerülhetetlen kérdést, hogy egységes európai rendeletre, vagy pedig a nemzeti sajátosságoknak több teret engedő európai irányelvre van-e szükség. Ennek eldöntése helyett olyan részletkérdéseket jártak körbe – közölte a magyar igazságügyi tárca vezetője – mint például az, hogy európai szintű, vagy nemzeti hatóság legyen-e jogosult bírságot kiszabni az adatvédelmi szabályok megszegése esetén, illetve hogy milyen szempontokat kell mérlegelni a bírság kiszabásakor.
Mérlegelték azt a kérdést is, hogy az ügyek milyen körét célszerű kivonni az adatvédelmi szabályozás hatálya alól. Az például magától értetődik, hogy ha a szülő valamilyen internetes oldalon saját gyermekének valamilyen személyes adatát “kezeli”, akkor erre az esetre nem kell vonatkozniuk a szigorú adatvédelmi szabályoknak. Az viszont már eldöntendő, hogy miként viszonyuljon a jogalkotó a “baráti adatkezelés” kérdéséhez, ami a közösségi internetes oldalak elterjedésével egyre gyakoribb jelenség.
Navracsics Tibor elmondta: a dublini találkozóhoz kapcsolódóan nem folytatott külön kétoldalú megbeszélést ír hivatali partnerével. Privát beszélgetés során a Magyarországon elítélt ír gázoló ügyével kapcsolatban azt mondta ír kollégájának, hogy reméli, a jövőben sikerül majd megnyugtató megoldást találni.
“Részletekbe most nem mentünk, továbbra is arra várunk, hogy az (Európai) Bizottság – korábbi terveinek megfelelően – egyeztetést hív össze ebben az ügyben” – mondta a magyar igazságügyi tárca vezetője.
