Az elmúlt években ugyan jelentős előrelépéseket tapasztalt Szabó Máté a gyülekezési jog érvényesülésében, 2008 óta mégis több olyan jogalkotási javaslatának teljesítésére vár, amelyek megerősítenék e szabadságjog garanciáit.
Az ombudsman 2008 óta több száz közterületi rendezvényt vizsgált, és számos alapvető joggal összefüggő visszásságot tárt fel. Az elmúlt években fokozatosan fejlődött a rendőrség békés gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlata. Egyre jellemzőbbé váltak olyan alapjogbarát megoldások, amelyek nem egyszerűen lehetővé teszik a gyülekezést, hanem elő is segítik annak gyakorlását. A jogalkalmazásban megfigyelhető kedvező irányok mellett azonban több, kizárólag jogszabályalkotással orvosolható visszásság vár még megoldásra.
Még 2008-as jelentésében javasolta a biztos a versengő, vagyis az egymáshoz térben is időben közeli gyülekezésekre vonatkozó szabályok megalkotását. Az elmúlt öt évben többször tett javaslatot arra, hogy törvény határozza meg, melyik a rendezvény kezdete előtti legkorábbi időpont, amikor a rendezvényt be lehet jelenteni. Egy belügyminiszteri rendelet 1990 óta változatlan formában rögzíti a bejelentések elbírálásának szabályait, és ezek felülvizsgálata évek óta húzódik.
Szabó Máté 2009-ben állapította meg, hogy feloszlatási okok közt szereplő rendezvényen fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő megjelenés meghatározása pontatlan, bizonytalanságokat vet fel, így pedig a békés gyülekezési jog sérelmének állandó és közvetlen veszélyét okozza.
Több év vizsgálati tapasztalatai alapján mutatott rá az alapjogi biztos, hogy ellentmondásos a gyülekezési törvényben meghatározott megtiltási okkal kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat. A rendőrség adott közterületre bejelentett rendezvények közül egyeseket tudomásul vett, másokat – teljesen azonos forgalmi adatok alapján, de arra hivatkozva, hogy a közlekedés más útvonalon nem megoldott– megtiltott. Nem ismert, hogy ezekben az esetekben a jogalkalmazó szervek valójában milyen szempontrendszer alapján hozzák meg döntésüket. A külső szemlélőben ezért könnyen alakulhat ki az a kép, hogy a rendőrség egyfajta közrendi klauzulaként alkalmazta a megtiltás okát. Az ombudsman az európai alapjogi sztenderdeknek megfelelő törvénymódosítás megfontolására kérte a minisztert.
Összefügg a gyülekezési jog érvényesülésével az a 2012 végén megfogalmazott javaslat is, amelyben az alapvető jogok biztosa felkérte a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálják meg az önkormányzatok közterület-használattal kapcsolatos hatásköreit és szabályozási lehetőségeit tartalmazó, egyértelmű, az önkormányzatok szabályozási autonómiáját is tiszteletben tartó kerettörvény megalkotásának lehetőségét. Számos esetben alakult ki ugyanis bizonytalanság a gyülekezési jog hatálya alá tartozó, illetve a közterület-használati engedély alapján tartott rendezvények megítélésében, például abban, hogy ugyanazon terület különféle minősítésétől függően a rendőrségnek milyen jogosítványai vannak a közrend és a gyülekezési jog gyakorlásának biztosításában.
