A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) arra kéri az ombudsmant, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) az új hegyközségi törvény miatt, mert álláspontja szerint a jogszabály több rendelkezése sérti az alaptörvényt – mondta Horváth Csaba, a HNT főtitkára szerdán.
A főtitkár emlékeztetett: a HNT szerette volna elérni, hogy a december közepén elfogadott törvényt Áder János köztársasági elnök küldje normakontrollra az Ab-hez, de ő aláírta a jogszabályt, amely így hatályba lépett. Ezért fordul a HNT az ombudsmanhoz, és ezzel reményei szerint közvetve az Alkotmánybírósághoz.
Horváth Csaba szerint sérti az alaptörvényt, hogy az új hegyközségi törvény megváltoztatta a korábbi egy tag-egy szavazat elvet; hogy magánszemély meghatalmazásával nem gyakorolható a szavazati jog, csak személyesen; továbbá azt, hogy a szervezet működésében nem vehetnek részt a felvásárlók.
A főtitkár közölte: hiányoznak azok az átmeneti rendelkezések is, amelyek lehetővé tennék a hegyközségi rendszer folyamatos működését. Példaként említette a borvidéki titkárok helyzetét, akik január 1-jétől a HNT alkalmazásában állnának, ám a jogszabályi hiányosságok miatt nincs munkaszerződésük.
Kikerültek a HNT ellenőrzése alól a földrajzi jelzés nélküli borok, ami szintén piaci anomáliákhoz vezethet, és nem tisztázott az sem, hogy a hegyközségi közgyűlések lebonyolításakor milyen eljárásrendet kell alkalmazni, ami szintén utólagos vitára adhat alkalmat – sorolta tovább kifogásaikat Horváth Csaba.
A bizonytalanságok ellenére a HNT megkezdte az új törvény végrehajtását, ennek szellemében tartják meg január közepén a hegybírók felkészítő értekezletét is Balatonkenesén – tette hozzá a főtitkár.
