Figyelemfelkeltőbb és elrettentőbb erejű csomagolásra, a markáns ízű dohány betiltására, a cigaretták méretének egységesítésére tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálatát célzó tervezetben. A direktíva elsődleges célja, hogy elrettentse a fiatalokat attól, hogy rászokjanak a dohányzásra, illetve, hogy ösztönözze a dohányzókat a leszokásra. A korábbi hírekkel ellentétben Brüsszel nem szeretne egységes csomagolást.
Meglepetésre még a karácsonyi szünet előtt bemutatta az egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős új máltai EU-biztos a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslatot, noha a novemberi hivatalba lépésekor még januári bemutatót jósolt, hangsúlyozva, hogy a direktíva módosítási javaslatának elkészítése lesz az első dolga azt követően, hogy elfoglalta a hivatalát. Tonio Borg és a Bizottság mindezzel nemcsak a piacszabályozást akarta javítani, de demonstrálni is kívánta, hogy az ipari szektor nem tudja befolyásolni az európai uniós jogszabályalkotást.
A 2001-ben elfogadott eredeti irányelv felülvizsgálatára a Bizottság szerint azért van szükség, mert az elmúlt 11 évben jelentősen változott a piac: az újonnan megjelent termékek (pl. elektronikus cigaretta), az új ízesített cigaretták vonzóbbá tették a dohányzást a fiatalok körében, ráadásul „tanulmányok sora bizonyítja, hogy az eddig megszokott, elrettentőnek szánt szöveges feliratoknál vannak hatékonyabb eszközök is arra, hogy felhívják a figyelmet a dohányzás egészségügyi kockázataira” – mondta szerdán Brüsszelben Tonio Borg.
Elsősorban ezek állnak az irányelv felülvizsgálatának középpontjában, hiszen, mint az uniós biztos kifejtette, a cél is ez: minél inkább elrettenteni a fiatalokat a dohányzástól, megkönnyíteni a dohányzókat a leszokásban, pontosabban informálni a fogyasztókat az egészségügyi hatásokról.
Javaslatok
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a jövőben az Európai Unióban ne lehessen forgalomba hozni „markáns ízesítésű” dohánytermékekeket. Tonio Borg elmondta, idetartozna a mentolos, a vaníliás, a csokoládés és minden olyan ízesítés, amely alapvetően megváltoztatja és közkedveltebbé teheti a dohány ízét. Az ízesítés ilyen jellegű tilalma nemcsak a cigarettákra terjedne ki, hanem az önmagában kapható dohányra, és az úgynevezett füstmentes dohánytermékekre is. Brüsszel szerint főleg az elmúlt 10 év azt bizonyította be, hogy egyre több fiatal azért szokik rá a dohányzásra, mert az ízesített cigaretták vonzóbbá teszik számukra a dohánytermékeket.
A testület azt is javasolja, hogy az Európai Unióban forgalomba hozott dohánytermékek csomagolási felületének 75 százalékán elrettentő képek és feliratok kapjanak helyet. Ezek a dobozok elejére és hátuljára vonatkoznának, a csomagolások oldalán a gyártóknak további információkat kellene megosztaniuk a fogyasztókkal. A gyártók egy központi fotóadatbázisból választhatnának képeket, amiket végül elhelyeznek majd a csomagoláson. Borg szerint „ezek a képek sokkolók, de néha sokkolni kell az embereket ahhoz, hogy elrettentő ereje legyen valaminek”.
A Bizottság kifejezetten megtiltana egy sor információ közlését a cigarettás dobozokon, amelyek szerinte félrevezetőek lehetnek, és így téves következtetéseket vonhatnának le ezekből a dohányzók. A javaslat szerint tilos lenne például feltüntetni a csomagoláson a dohánytermék kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalmát. Bár ezek egyes esetekben elrettentőek lehetnek, de a Bizottság szerint arra is alkalmasak, hogy „az értékeket összehasonlítva azt gondolják az állampolgárok, hogy bizonyos termékek kevésbé ártalmasak, mint a többi”. Ugyanebből a megfontolásból tiltaná be az EU a „light”, a „mild”, az „alacsony nikotintartalmú”, és egyéb hasonló megkülönböztető jelzés használatát.
Ezek helyett „A dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz”, valamint a „A dohányzás öl, szokjon le most!” feliratokat kell elhelyezni jól olvashatóan a dobozok oldalán.
Mindent összevetve tehát a dohánytermékek csomagolása a javaslat szerint jelentősen változna. A dobozok teljes felületének 60 százalékán egészségügyi felhívásokat kellene közzétenni, és csak a maradék 30 százalék állna rendelkezésre a márka jelzésére, de semmilyen más marketingüzenetet (pl. szlogent, vagy üzenetet) nem lehetne feltüntetni a csomagoláson.
Az Európai Bizottság – noha korábban erre is voltak pletykák – végül nem javasolta az egységes csomagolás (plain packaging) bevezetését. Az Ausztráliában nemrégiben kötelezővé tett szabályozás lényegében minimális felületet ad a cigaretták megkülönböztetésére, ennek esetleges bevezetését viszont a tagállamokra bízná Brüsszel.
Ugyancsak a dohánytermékek vonzerejének csökkentését célozza az a javaslat, amely szerint a jövőben csak egységes méretű cigarettákat lehetne forgalomba hozni. Tilos lenne tehát a vékony és a hosszított cigaretta gyártása. Tonio Borg uniós biztos szerint „a vékony cigaretta például azt a benyomást keltheti, hogy az nem olyan ártalmas, mint a hagyományos méretű cigaretta”.
Tubák
A viták során élénk figyelem kísérte azt is, hogy mi lesz a sorsa a tubákként (snüsz) ismert füstmentes dohányterméknek. Tonio Borg leszögezte, a tubák forgalmazása és fogyasztása továbbra is tiltott marad az Európai Unióban. Ez alól egyedüli kivétel Svédország, amely az 1995-ös uniós csatlakozásakor felmentést kapott a tilalom alól. A gyártók, és a svéd forgalmazók azonban kizárólag Svédországban, vagy az EU-n kívüli országokban (ahol engedélyezett) árulhatnak snüszt.
Az irányelv felülvizsgálatát megelőző egyeztetéseken felvetődött a tilalom esetleges feloldása, ezt viszont a legtöbb tagállam nem támogatta. Szerintük a tubák az első lépcső lehet a fiatalok számára a dohányzás felé.
Az egyéb nikotintartalmú termékeket, például elektronikus cigarettákat (bizonyos nikotintartalom alatt) a megfelelő egészségügyi felhívásokkal forgalomba lehet hozni, a küszöbérték fölött viszont csak gyógykészítményként, orvosi javallatra engedélyezettek ezek a termékek (pl. nikotintapasz).
Kereskedelem
Felvetődik a kérdés, mi van akkor, ha valaki az interneten rendel az EU-n kívül készített dohányterméket. Az Európai Bizottság kötelezné a nemzetközi szállítást végző kereskedőket arra, hogy jelentsék be a tagországi hatóságoknak azt, hogy ilyen jellegű tevékenységet végeznek. Ez esetben a hatóságoknak kell megbizonyosodniuk arról, hogy az importált cigaretta megfelel az irányelvben lefektetett előírásoknak.
Emellett a kereskedőknek olyan életkor-ellenőrző rendszert is be kell vezetniük, amellyel az eddigieknél hatékonyabban deríthetik ki, hogy a vásárló betöltötte-e már a 18. életévét. A direktíva egy olyan nyomonkövetési rendszer bevezetését is előrevetíti, amellyel egyértelműbben megjelölhetők lennének a legális forrástól származó dohánytermékek.
Az uniós biztos igyekezett megválaszolni néhány ideológiai jellegű kérdést is. Az alkoholfogyasztás hasonló korlátozásával kapcsolatos fel-felvetődő igényekről azt mondta, a dohányzás és az alkoholfogyasztás között nem lehet párhuzamot vonni. „Míg az alkohol a nem megfelelő fogyasztáskor káros, addig a dohányzásnál már pusztán a fogyasztás is káros” – érzékeltette a különbséget Tonio Borg.
A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a szigorítások nem a dohányzók ellen vannak. „Nem nézzük hülyének az állampolgárokat, szabad választás van, ők döntenek, hogy dohányozni akarnak, vagy nem, de az orvosi tény, hogy a tüdőrák és a dohányzás között összefüggés van, nekem pedig az a dolgom, hogy az európai állampolgárok egészségéért munkálkodjak” – fogalmazott a máltai uniós biztos.
Háborog a dohányipar
Várható, hogy a dohányipari konszernek mindent el fognak követni az intézkedés megfúrásáért – akár bíróságokon, akár az Európai Parlamentben.
Pedig a beharangozott lépésekkel Európa igencsak le van maradva Ausztrália mögött – nyilatkozta a hamburgi hírmagazinnak Simon Chapman, a sydney-i egyetem szakértője. Tény, hogy Európában a 18 év fölötti korosztály minden harmadik tagja naponta rágyújt. Ausztráliában viszont csak minden hatodik felnőtt bagózik. A német gyerekek többsége szinte naponta lát cigarettahirdetést óriásplakátokon vagy hirdetőoszlopokon – Ausztráliában az efféle dohányreklámot már több mint húsz évvel ezelőtt betiltották.
Chapman tavaly – egy kormányzati bizottság tagjaként – javaslatot tett arra, hogy a cigarettásdobozokra a márkanév és a jellemző színkombináció helyett sokkoló hatású fotók kerüljenek. Meglepetésére a kormány lelkesen rábólintott az ötletre, egyidejűleg pedig 25 százalékkal emelte a dohánytermékek jövedéki adóját.
Tavaly december 1. óta az ötödik földrészen “márkasemleges” csomagolásban kerülnek forgalomba a különböző cigaretták; a dobozokon beteg kisgyerekek vagy a tüdőrák végső stádiumában lévő, kihullott hajú felnőttek fényképei láthatók. Az elborzasztó hatású fotók alatt, egységes olajzöld alapon, olvasható az adott cigaretta márkája – mindegyiké azonos betűtípussal nyomtatva.
A változás frenetikus hatást váltott ki. Az első felmérések szerint a dohányosok egy része úgy nyilatkozott, hogy az új csomagolású füstölnivalók íze rosszabb, mint a korábbiaké volt. Ausztráliában egyébként évek óta csökken a fiatalkorú dohányzók száma, ami valószínűsíti, hogy belátható időn belül 5 százalék alá esik a lakosságon belül a “füstölgők” aránya. E küszöbszint alatt pedig szakértők legyőzöttnek tekintenék a XX. században tömegessé vált káros szenvedélyt.
Chapman legújabb javaslata szerint aki dohányozni akar, annak engedélyt kellene hozzá vásárolnia. Ezt évente az interneten keresztül lehetne megújítani; a díja annál magasabb lenne, mennél több cigarettát akar valaki rendelni. Aki leszokna a cigarettáról – akár 30 év után is -, az egy összegben visszakapná a dohányzási engedélyért fizetett pénzét. Az engedélytől viszont örökre búcsút vehetne: azt többé nem kaphatná vissza.
