A Gazdasági Versenyhivatal az idén közel 110 ügyet zárt le, és körülbelül ugyanennyi eljárást indított. Változatlanul a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyek teszik ki a lezárt és indított ügyek többségét, mintegy 55-60 százalékát – mondta Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke.
A hivatal 2012-ben a válság ellenére több összefonódással kapcsolatos kérelmet bírált el, mint az előző évben, szám szerint 33-at. Az elnök szerint ennek az aktívabb állami szerepvállalás az oka, minden ötödik fúziós ügyben tapasztalható az állami részvétel.
A lezárt kartellügyek száma nagyjából az előző évihez hasonlóan alakult, a 2012-ben kiszabott bírság összege mintegy 2 milliárd forintot tett ki.
Az elnök elmondta, hogy változatlanul rengeteg panasz érkezik a hivatalhoz, de ezeknek csak kis hányadából – mintegy 5 százalékából – indul versenyfelügyeleti eljárás. Úgy tűnik, hogy az Ügyfélszolgálati Iroda az új panaszkezelési rendszer alkalmazásával hatékonyan szűri meg a fogyasztói jelzéseket, mert a mintegy 1900 panasz kétharmadát az iroda zárja le, és ezzel tehermentesíti a vizsgáló irodákat – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, hogy 2012 februárjában vezette be a GVH az új fúziós űrlapot és a bírságközleményt. Az előbbi az eljárás gyorsítását, az utóbbi pedig az átláthatóságot, a nagyobb kiszámíthatóságot növeli. Kifejezetten sikeresnek mondható a Fúziós Iroda működése, mert jelentősen csökkent az ilyen jellegű ügyek elintézésének időtartama. Az egyszerűbb összefonódásokat 15-30 nap alatt intézi el a hivatal, ez a korábbi időtartam fele, harmada – emelte ki.
A fogyasztóvédelmi ügyek között változatlanul jelentős számban szerepelnek a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos eljárások. Juhász Miklós szerint egyértelműen látható, hogy pusztán a versenyfelügyeleti eszköztár nem elegendő e tevékenység visszaszorítására, ezért az ilyen ügyekben a társhatóságokat (NAV, rendőrség) és a cégbíróságot is megkeresi a hivatal. A jogalkotónak is jelzett a GVH, sőt széles körű médiakampányt is indított “Ne dőljön be!” címmel.
A magyar termékkel kapcsolatos ügyekben a bírósági ítélkezés visszaigazolja a GVH álláspontját: a magyar vagy hazai megjelölés a vásárlók számára többlet tartalmat hordoz, ezért fontos a korrekt tájékoztatás. Jogerősen lezárt ügy is alátámasztja a Gazdasági Versenyhivatal döntését – tette hozzá.
A vállalkozások versenyjogi megfelelőségét elősegítendő a hivatal 2012 decemberében kampányt indított. Az lenne a legjobb ugyanis – mondta az elnök – ha a piaci szereplők, megismerve a versenyjogi feltételeket, elvárásokat, a szabályok betartása révén egyre ritkábban kerülnének a GVH látószögébe.
A kartellek elleni hatékony fellépés egyik fontos eszköze lehet a Közbeszerzési Hatósággal való együttműködés. Ennek kereteit a jogszabályi rendelkezések alapján a két hivatal között ez év decemberében aláírt együttműködési megállapodás tartalmazza.
Juhász Miklós kitért arra, hogy a jövőben bármilyen agrárterméket érintő ügyben csak nagyon alapos megfontolás után indokolt kartell eljárást indítani, mert a szakmaközi törvény módosítása a bírság kiszabását ellehetetleníti. Ennek kapcsán elmondta, hogy az úgynevezett dinnyeügyben a hat kereskedelmi lánc és a két szakmaközi szervezet ellen indult eljárást – a novemberben elfogadott törvénymódosítás értelmében – felfüggesztették. Ezzel egyidejűleg – az új törvényi rendelkezésnek megfelelően – a hivatal megkereste a Vidékfejlesztési Minisztériumot.
Az elnök problémának látja, hogy a törvény nemcsak a termelők esetében teszi lehetővé a kartellezés alóli mentesülést, hanem bárkinek, így az áruházláncoknak, a nagy felvásárlóknak, a feldolgozóknak is, amennyiben mezőgazdasági termékről van szó.
A jövőt érintő elképzeléséről szólva az elnök jelezte, hogy várhatóan a 2013-as év első negyedében ágazati vizsgálat indul, ennek előkészítése jelenleg is tart.
A kormány jogalkotási programja szerint napirenden van a versenytörvény módosítása is. Ennek célja az összefonódások ellenőrzésének vállalkozásbarátabbá, hatékonyabbá tétele.
A tervezett változtatások érintik az iratbetekintéssel, az előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatással, illetve az utóvizsgálat és a kötelezettségvállalás jogintézményével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket is. A hivatal működésével összefüggően pedig a versenytörvény és a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályozás, illetve a köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó új szabályozás összhangjának erősítése a cél.
