A kormány a tanulmányi költségek teljes állami fedezetéért azt várja el a felsőoktatásba bekerülő hallgatóktól, hogy szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki szándékukat, hogy Magyarországon akarnak dolgozni – közölte Balog Zoltán vasárnap. Az emberierőforrás-miniszter a tervezettnél egy nappal előbb, már hétfőn tárgyalna a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) a felsőoktatás átalakításáról, amelyről a szerdai kormányülésen várhatók végleges döntések.
Balog Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a kormány “semmifajta tandíj bevezetésére nem hajlandó, nem készül” és nem is látja azt szükségesnek.
Megerősítette, hogy megszüntetik a keretszámrendszert, így a minőségi követelményeket teljesítő diákok bekerülhetnek a felsőoktatásba, ha pedig vállalják, hogy a diplomaszerzés után Magyarországon dolgoznak, az állam a teljes képzési költségüket kifizeti.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felsőoktatási képzés sokba kerül, az állam célja ezért, hogy a tandíj nélkül, állami támogatással megszerzett diplomájukat a diákok itthon kamatoztassák.
A kormány meghallotta azt az üzenetet, hogy a hallgatók ne kezdjék adóssággal az életüket – jelentette ki Balog Zoltán. A részleteket – köztük a diákhitelrendszer jövőjét és a hallgatói szerződések tartalmát – firtató kérdésre ő és Giró-Szász András kormányszóvivő is úgy válaszolt: először a hallgatókkal akarnak egyeztetni.
A miniszter egyúttal arra kérte a HÖOK vezetőit, hogy a tervezett keddi időpont helyett már hétfőn tárgyaljanak a felsőoktatás átalakításáról. Kérését azzal indokolta, hogy így a szerdai kormányülésig – amelyen végleges döntéseket hoznak a felsőoktatás átalakításáról, így a felvételi eljárásról – a hallgatók javaslatait is be tudják építeni előterjesztésükbe. Hozzátette: a Magyar Rektori Konferencia elnökségével már pénteken egyeztetett, és találkozott az egyetemek gazdasági tanácsainak elnökeivel is.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a végzős középiskolások mikor tudják meg, szakonként milyen követelményeknek kell megfelelniük a bejutáshoz, Giró-Szász András elmondta: idén a 240 volt a pontminimum, de egyetemenként és szakonként eltérő eredmény kellett a bekerüléshez, az átlag 369 pont volt. “Hogy idén hogy lesz, az a tárgyalásokon dől el” – mondta.
A kormányszóvivő azt is elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidelitas meghívására, a Fidesz ifjúsági társszervezetének tagjaival egyeztetett egy budapesti romkocsmában a felsőoktatás helyzetéről. A kormányfő ezután a Facebook-oldalán tett közzé egy videóüzenetet, amelyben úgy foglalt állást, hogy azoknak, akik elérik a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges követelményeket, és elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak.
A kormányszóvivő a tájékoztatón arról is beszélt, a felsőoktatási rendszer újjászervezést igényel azért, hogy egy “egészségesebben működő”, fenntartható szerkezet jöjjön létre. Ugyanakkor fontos – folytatta -, hogy az átalakítás ne keltsen félelmet és áttekinthető legyen, a kormányfő ezért kérte Balog Zoltánt arra, hogy egyszerűsítse a felsőoktatás jövőjéről szóló kormányzati előterjesztést, egyértelművé téve a kormányzati szándékot.
A miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az eddigi keretszámrendszer nem volt korrekt, a tanulni akaró diákok egy részét elzárta a felsőoktatástól.
Arra a kérdésre, hogy a most bejelentett változások összefüggésben vannak-e a hallgatói tiltakozásokkal, Giró-Szász András úgy válaszolt: a tüntetések a demokrácia részei, és figyelemfelhívóak tudnak lenni. “Nyilvánvalóan ez apropója volt annak a találkozónak, amelyre a Fidelitas hívta meg a miniszterelnököt. A Fidelitas is hasonló felvetésekkel élt, és ez vezetett ide. De ez nem a koncepción változtat, hanem annak egy elemét tisztázza le, egyszerűsíti” – fejtette ki.
