Az alapvető jogok biztosa szerint alkotmányosan aggályos az új Munka Törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a felmondással szembeni védelemre a várandós munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha terhességéről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Szabó Máté szerint az előzetes bejelentési kötelezettség sérti a gyermeket váró nők emberi méltóságához és magánszférájához való jogát, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért.
Egy panaszos kérte a biztost, hogy kezdeményezze az előírás alkotmányos normakontrollját, mert álláspontja szerint „szankcióval” sújtja az állapotos nőket az a szabály, hogy törvényi korlátozás nélkül, rendes felmentéssel elbocsátható az a nő, aki várandósságáról korábban nem tájékoztatta a munkaadóját. Az ombudsman az alkotmánybírósági és a nemzetközi gyakorlat alapján megalapozottnak találta a kérelmet, és a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A gyermeket váró, illetve a gyermekes nők védelmét ugyan szövegszerűen nem tartalmazza az Alaptörvény, annak több rendelkezéséből mégis levezethető az állam jogvédelmi kötelezettsége. A munka világában a felmondás tilalma ennek a jogvédelemnek az egyik legjellemzőbb és legáltalánosabb eszköze, amely mindig magára az állapotra, azaz a várandósságra figyelemmel illeti meg a munkavállaló nőt – fogalmazta meg az alapvető jogok biztosa. A várandós anyák fokozott munkajogi védelmével kapcsolatos feladatokat, a felmondás elleni védelmet tartalmazzák a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi, valamint az uniós jogvédelmi kötelezettségek is.
A törvény alapján járó jogosultságok, például a munkaidő kedvezmények értelemszerűen a várandósság bejelentéséhez kötöttek, de a kedvezmények igénybe vétele itt a munkavállaló szabad döntésén múlik. A felmondásvédelem nem ilyen jellegű jogintézmény, nem igényel speciális munkáltatói intézkedést, csak akkor „aktiválódik”, ha a munkáltató el kívánná bocsátani a gyermekét váró munkavállalót – mutatott rá az ombudsman.
Szabó Máté szerint a bejelentés előírását a jogalkotónak alkotmányosan alá kell támasztania, mivel a munkavállaló nő legszemélyesebb belső szférájával, az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információról van szó. A fogantatás utáni első három hónapban – többféle okból – megszakadhat a terhesség. Ilyen esetekben az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalázó, a legbelsőbb magánszférát sértő helyzetet eredményezhet, mivel munkáltatót a várandósság megszakadásáról is tájékoztatni kell.
A biztos szerint a szabályozás döntési kényszerhelyzetbe hozza a várandós nőt, ami sérti a méltóságát. Az ombudsman úgy látja, hogy a bejelentés előírása az esetleges visszaélések megelőzésére sem alkalmas, nincs racionális indoka, legitim célja sem.
