A magyarországi választottbíróságok működésének jogi alapjait érintő, 2012-ben hatályba lépett módosításokat mind nemzetközi, mind magyar szakértők nagyon kritikusan értékelik. A magyarországi választottbírósági eljárások alkalmazhatóságának legutóbbi korlátozásai alaposan próbára tehetik a külföldi befektetők Magyarország iránti bizalmát, jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara hétfői konferenciáján John Beechey, a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) mellett működő Nemzetközi Választottbíróság elnöke.
A nemzetközi befektetőknek szükségük van arra a biztosítékra, hogy adott esetben nemzetközi választottbíróságokhoz fordulhassanak, és azok határozatai végrehajthatók legyenek, fogalmazott Beechey. A választottbíróságokra vonatkozó magyar jogszabályok legutóbbi módosításai leszűkítik a választottbírósági eljárások alkalmazásának lehetőségét, ami a nemzetközi trendeket tekintve aggasztó, nyilatkozta a Nemzetközi Választottbíróság elnöke. Rámutatott, hogy bár a korlátozások rövid távon előnyösek lehetnek a magyar állam számára, hosszú távon súlyosan rombolhatják a magyar jogrendszer nemzetközi tekintélyét. Ráadásul Magyarország több nemzetközi egyezményt is megsért, ezért számítani lehet arra, hogy ezek a fejlemények a jövőben fokozott mértékben részesülnek a nemzetközi testületek figyelmében. Beechey, aki hangsúlyozta, hogy kijelentései személyes véleményét, és nem a Nemzetközi Választottbíróság hivatalos álláspontját tükrözik, úgy értékelte az új magyar szabályokat, hogy azok éles irányváltást jelentenek, távolodva a „modell-törvény” alapján 1994-ben elfogadott törvénytől, és egyben hátrafelé mutató lépésnek tekinthetők, amelyek nincsenek összhangban a jelenlegi, a nemzetközi választottbíráskodásnak kedvező trendekkel.
Mindezt Kecskés László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke is alátámasztja. Véleménye szerint Magyarország a 2012-ben hatályba lépett új szabályozással három választottbíráskodásra vonatkozó nemzetközi egyezményt és 32, a beruházások védelmére irányuló kétoldalú megállapodást is megsért. Szakemberek úgy vélik, hogy ezek közé tartozik pl. a magyar-német beruházásvédelmi egyezmény is. Kecskés szerint Magyarország a rendszerváltás óta kialakított egy példaértékű választottbírósági rendszert, a legutóbbi fejlemények azonban veszélybe sodorják ennek tekintélyét. Kecskés kifejtette, hogy számos magyar jogi szakértő már a jogszabály-módosítások elfogadása előtt a legmagasabb fórumokon felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett módosítások a magyar jogrendszerbe vetett bizalom nagyfokú megrendülését eredményeznék. Álláspontja szerint az is érthetetlen, hogyan születhetett meg egy ilyen jelentős módosítás parlamenti képviselő kezdeményezése alapján, illetve hogyan léphetett hatályba mindössze tizenkét nap alatt. Mindemellett a szabályozás tartalmi szempontból ellentétes lehet az alaptörvénnyel, ezért az ügy az alkotmánybíróság elé is kerülhet.
A rendezvény szervezői az eseményre természetesen a tárgyban illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőjét is meghívták, a minisztérium azonban sajnálatos módon egyetlen szakértőt sem tudott kiküldeni.
A választottbíráskodás új szabályozása az elvi aggályok mellett néhány egészen gyakorlati jellegű jogi problémát is felvet, hívta fel a figyelmet Kohlrusz Milán, a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda partnere. Véleménye szerint a nemzeti vagyonról szóló törvény választottbíráskodásról szóló rendelkezései néhány ponton ellentmondásosak, ami konkrét esetben további nehézségeket okozhat a jogviták bírósági és bíróságon kívüli rendezésében.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaráról (DUIHK)
A DUIHK mintegy 900 tagvállalatával Magyarország legnagyobb bilaterális vállalati szövetsége. Alapítására 1993-ban került sor, feladata a német-magyar gazdasági kapcsolatok támogatása. Céljaival és működési alapelveivel – kölcsönösség, pártpolitikai semlegesség, gyakorlati vállalati igények kielégítése – folytatja az 1920-ban alapított Német-Magyar Kereskedelmi Kamara hagyományait.
A DUIHK a közvetlen vállalati kapcsolatok megteremtésének platformja, a cégeknek átfogó, gyakorlatorientált szolgáltatásokat és információkat nyújt, képviseli tagjai érdekeit a nyilvánosság előtt és aktív szerepet vállal a gazdaságpolitikai keretfeltételek folyamatos fejlesztésében.
A 120 német külkereskedelmi kamarából álló, az egész világra kiterjedő hálózat részeként a DUIHK mindkét ország vállalatai számára professzionális támogatást kínál a sikeres külföldi üzleti tevékenységhez
