Az országgyűlési képviselők esetében is csak a kettős vagy többes állampolgárság ténye nyilvános adat, az viszont nem, hogy az illető melyik más állam állampolgára – közölte Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke csütörtökön.
Csütörtökön Novák Előd lemondásra szólította fel Ertsey Katalin LMP-s országgyűlési képviselőt, aki a Jobbik-alelnök írásbeli kérdésére ironikus hangvételű válaszában azt írta, izraeli állampolgársággal is rendelkezik. A jobbikos politikus arra hivatkozott, elfogadhatatlan, hogy az LMP-s politikus eddig ezt “eltitkolta”, és azt hangsúlyozta, hogy a NAIH elnöke korábban megerősítette Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalását, amely szerint az országgyűlési képviselők kettős állampolgárságára vonatkozó adat közérdekből nyilvános személyes adat.
Péterfalvi Attila erre úgy reagált, “hogy az utóbbi napokban elmérgesedett politikai vita kapcsán” felhívja a politikai élet szereplőinek figyelmét arra, hogy az országgyűlési képviselők közfeladatával összefüggő, közérdekből nyilvános adatnak csupán a kettős vagy többes állampolgárság ténye minősül. Az arra vonatkozó információ viszont, hogy az érintett Magyarországon kívül melyik más állam állampolgára, nem tekinthető nyilvánosnak, az még közszereplők esetében is a magánszféra részét képezi, mert abból adott esetben “szenzitív adatra engedhet következtetni” – fogalmazott a NAIH elnöke.
Péterfalvi Attila hangsúlyozta: az ilyen adatok kiadására a képviselőket és az állami tisztviselőket nem lehet kötelezni. Már önmagában az erre való felszólítás is az emberi méltóság sérelmét vetheti fel. A korábbi adatvédelmi biztosi állásfoglalás is ezt szögezte le, az erre vonatkozó jogszabály sem változott – írta a NAIH elnöke, és erről Novák Előd országgyűlési képviselőt is tájékoztatta.
Gyöngyösi Márton hétfőn a parlamenti azonnali kérdésében annak felmérését szorgalmazta, hogy “az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. Felszólalását kedden az államfő, a kormány, a házelnök, illetve – a Jobbik kivételével – valamennyi parlamenti párt, továbbá több civil szervezet is elítélte. Az eset miatt csütörtökön házbizottsági ülést tartottak.
Gyöngyösi Márton keddi közleményében azt írta, hogy “félreérthetően fogalmazott”, ezért elnézést kér zsidó honfitársaitól. Azt is tudatta, hogy nem mond le mandátumáról.
