Nagyobb hangsúlyt kaphat a diszkrimináció elleni küzdelem az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság nevű programjaiban, amelyekre az Európai Bizottság a 2014 és 2020 közötti hétéves pénzügyi periódusban 439 millió eurót javasol fordítani – tudatta kedden magyar újságírókkal Göncz Kinga európai parlamenti (EP-)képviselő.
A szocialista politikus a téma jelentéstevője az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában, amely kedden nagy többséggel fogadta el a képviselő jelentését. A programok célja az, hogy előmozdítsák a kisebbségek elleni diszkrimináció, a faj- és idegengyűlölet, a kirekesztés, a szegregáció és az erőszak minden formájának megszüntetését. Göncz elmondta, hogy az új időszakban ebben a fejezetben egyesülnek azok a programok, amelyek ez idáig az alapvető jogok és polgárság témakörébe tartoztak, amelyek a főleg gyermekek és nők elleni erőszak ellenes úgynevezett Daphne programon belül kaptak helyet, illetve azok, amelyek a foglalkoztatási és szolidaritási, úgynevezett PROGRESS program diszkrimináció ellenes és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló tevékenységeket finanszírozták.
A politikus kifejtette, hogy az összevonás azért lehetséges, mert nagyon sok programban eddig is szerepelt a diszkrimináció és az erőszak elleni és a nemek esélyegyenlőségre irányuló fellépés. Göncz úgy vélte, az új pénzügyi időszakban várhatóan valamivel kevesebb pénz jut ezekre az ügyekre, mint a mostani periódusban a három programra összesen, de az összevonás, az egyszerűsítés miatt valószínűleg ez nem jelent majd visszaesést a programok finanszírozásában. Ugyanakkor tudatta azt is, mivel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetésről még nem sikerült megállapodni, a programokra fordítható pontos összeg egyelőre még nem ismert, de az a benyomása, hogy az uniós költéseket visszafogni kívánó tagállamok sem csökkentenék ezeknek a programoknak a finanszírozását jelentős mértékben.
Göncz Kinga bízik abban, hogy ezekből a pénzekből magyarországi szervezetek is minél nagyobb arányban részesülnek majd. Emlékeztetett arra is, hogy a mostani időszakban ilyen célra fordított forrásokból a 2004 után csatlakozott országok közül Magyarország tudta lehívni a legtöbbet; az összes forrás 2,4 százalékát, míg például a jóval népesebb Lengyelország a pénzek 1,9 százalékához jutott hozzá, a szomszédos Szlovákia pedig az összes forrásnak mindössze 0,3 százalékához.
A képviselő rávilágított arra is, hogy ezeket a pénzeket nem tagállami, hanem európai szinten, az Európai Bizottság osztja el, a pályázni kívánó szervezetek pedig nem a tagállamoknál, hanem közvetlenül uniós forrásokból juthatnak információhoz és forrásokhoz. Göncz Kinga rámutatott, hogy az elmúlt időszakban a pályázó szervezetek jelezték: a pályázatok benyújtásától a tényleges kifizetésig nagyon hosszú idő telik el, ráadásul a projektek költségeinek legalább 20 százalékát a pályázóknak kell előteremteniük, ami sok civil szervezetnek gondot okoz.
Göncz Kinga elmondta, hogy a támogatások mintegy 14-20 százaléka a támogatott programokat végrehajtó szervezetek – például erőszakos cselekmények áldozatainak nyújtott vagy eltűnt személyek felkutatását segítő telefonos forródrótok – működésének finanszírozását szolgálja, 80 százaléka pedig közvetlenül megvalósult projekteket támogat. A képviselő ismertette, hogy ennyi pénzből az Európai Unió nem tud 27 tagállamban konkrét szolgáltatásokat nyújtani, ezeknek a programoknak az elsődleges célja az uniós állampolgárok jogairól szóló képzések, tájékoztató programok, a felvilágosítás támogatása, azok informálása, akik vagy nem tudnak arról, milyen jogaik vannak, vagy nem tudnak élni azokkal.
