Több mint 400, az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő módosító javaslatról szavazott a parlament alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén, köztük a KDNP élettársi kapcsolatra vonatkozó javaslatairól is.
A KDNP felvetései többek között arra vonatkoznak, hogy az élettársi kapcsolatot ne az új Ptk. családjogi könyvében szabályozzák, illetve az – azonos neműek számra fenntartott – bejegyzett élettársi kapcsolat kerüljön ki a készülő kódexből.
A bizottság többségi támogatását a kisebbik kormánypárt képviselői és a fideszes képviselők egy része alkotta, a szocialisták ellenezték a módosító javaslatokat, az ülésen részt vevő Répássy Róbert igazságügyi államtitkár egyelőre nem tudott beszámolni a tárca álláspontjáról.
A bizottsági ülésen ebben a témakörben szót kapott és felszólalt Dombos Tamás, a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek civilszervezeteit összefogó Magyar LMBT Szövetség elnevezésű ernyőszervezet ügyvivője, aki rámutatott: a kereszténydemokrata javaslatok a Vékás Lajos akadémikus vezette kodifikációs bizottság másfél évtizedes munkával kialakított tervezetét változtatnák meg. Kifejtette, hogy a módosító javaslat mögött álló kormánypárti képviselők arra a tavaly “puccsszerűen, társadalmi vita nélkül” elfogadott családvédelmi törvényre hivatkoznak, melyet az alapvető jogok biztosa már az Alkotmánybíróság előtt megtámadott azért, mert álláspontja szerint diszkriminatív.
“Ne engedjenek a KDNP ideológiai természetű politikai zsarolásának” – hangoztatta a civil jogvédő a bizottsági ülésen a kormánypárti többségnek címezve felszólítását.
A kérdés kapcsán ugyanakkor Papcsák Ferenc, a bizottság fideszes alelnöke, zuglói polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat nem csorbít jogokat, a bejegyzett élettársi kapcsolat pedig a gyakorlatban alig működik. A 140 ezres lakosú Zuglóban például három ilyen pár van.
Répássy Róbert ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy országszerte alig 200 bejegyzett élettársi kapcsolatot tartanak nyilván. A jelenlegi javaslat pedig nem változtatna a status quo-n, hiszen a bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó 2009-es törvényt nem érinti.
Steiner Pál szocialista képviselő szerint ugyanakkor nem elsősorban igazgatási, hanem szemléleti kérdés az, hogy az állam mennyire avatkozik az emberek családi életébe.
A KDNP korábban kifejtett álláspontja szerint a család természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy családba fogadó gyámság. A családok védelméről szóló törvény családfogalmára vonatkozó rendelkezései fogalmilag kizártak a bejegyzett élettársak esetén.
A KDNP szerint aki az élettársi kapcsolatot választja, azért teszi, mert nem kívánja magára nézve érvényesíteni a házasság és a család belső jogi rendjét, ezért e kapcsolatokhoz nem fűződhetnek családjogi joghatások. A házasság megkötésekor egy nő és egy férfi szabadon választja a jog által szabályozott kereteket, ennek minden előnyével és kötelezettségével. Az élettársi kapcsolatot választók ezeket a kötelezettségeket nem akarják vállalni, így a joghatásokat sem szabad rájuk erőltetni. Az élettársak között magánjogi jogviszony áll fenn, melynek alapja a felek szerződése, és ebben mindenre kiterjedően rendezhetik kapcsolatukat.
Az új Ptk. egészével kapcsolatban hétfőn megtárgyalt több mint 400 módosító javaslat a polgári jog egészét felölelte. Az új Ptk.-val még akár több alkalommal is foglalkozhat a bizottság, mielőtt a törvényjavaslat – várhatóan még ebben az évben – visszakerül a plenáris ülés elé végszavazásra. Az új Ptk. életbelépése 2014 elején várható.
Az új kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét tartalmazza nyolc könyvben. A néhány szakaszból álló bevezetőn és a záró rendelkezéseken túl félszáz paragrafus foglalja össze az ember mint jogalany témakörét, mintegy négyszáz a jogi személyekre vonatkozó szabályozást, mintegy kétszáz a dologi jogot, mintegy hatszáz a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozást, és mintegy száz tárgyalja az öröklési jogot. A Vékás Lajos akadémikus vezetésével elkészült új Ptk.-javaslat a jelenlegi törvénykönyvnek hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott, vagy teljesen új tartalmat kapott.
Az új kódex csaknem kétszerese lesz a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.
Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak találta azt a Kósa Lajos és Láng Zsolt fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslatot, mely többek között rendelkezik arról, hogy a parlamenti képviselők önkormányzati posztjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok nem az új Országgyűlés megalakulásakor, hanem 2014 októberében, a helyhatósági választással lépnének hatályba. Így a 2014-es önkormányzati választásig nem kellene választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak.
