Hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt 65-en állnak bíróság előtt a Debreceni Törvényszéken; hétfőn a vádirat-ismertetéssel megkezdődött az eljárás. Az ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség emelt vádat, miután azonban a vádlottak között jegyző és polgármester mellett több ügyvéd is van, a szolnoki büntetőbírák elfogultságot jelentettek be, ezért a Szolnoki Törvényszék helyett az ügyet Debrecenben tárgyalják – közölte Tatár Tímea, a bíróság szóvivője.
A több mint 200 oldalas vádirat szerint a vádlottak 2006 és 2009 között csaknem 120 ingatlan esetében jogosulatlanul igényeltek lakáscélú állami támogatást. A legtöbb ilyen ügylet tiszabői ingatlanokhoz kapcsolódóan zajlott (több mint 100), de Fegyvernek, Jánoshida, Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszakeszi településeken is volt rá példa.
A “forgatókönyv” mindenhol ugyanaz volt: az adásvételi szerződésbe valótlanul magas vételárat írtak be a felek, illetve úgy nyilatkoztak az előleg (mint önerő) átadásáról, hogy azt valójában nem is fizették ki. Az ügyintézés során – szerződéskötés, értékbecslés, földhivatali és banki ügyintézés – a vevőknek a vádlotti kör tagjai nyújtottak folyamatos segítséget: ők állták a felmerülő költségeket is (például illeték), a szerződéseket vagy ügyvéd készítette, vagy ügyvéd ellenjegyezte. A szerződés készítője minden esetben tisztában volt azzal, hogy a szerződés valótlan adatokat tartalmaz, az ingatlan valós forgalmi értéke jóval alacsonyabb, a vevők önerővel nem rendelkeznek.
A szerződésekben általában 1 millió 750 ezer és 3 millió 500 ezer forint közötti árakat tüntettek fel. Az ügyészség megállapította, hogy a valós érték sokszorosa szerepelt az okiratban, volt például olyan tiszabői ingatlan, amelynek vételára a szerződés szerint 3,3 millió forint volt, ami a valós érték 30-szorosa, az érintett ingatlannak ugyanis a nyilvántartás szerint a forgalmi értéke alig haladta meg a 100 ezer forintot. Erre a házra például 2,3 millió forint lakáscélú állami támogatást fizetett ki a pénzintézet.
A hiteligénylőket legtöbbször ugyanaz a vádlotti kör vette rá a támogatás igénylésére. A támogatás jó része is ugyanazokhoz vándorolt, bár több esetben a pénzből a “vevők” is részesültek, volt, aki 20-30 ezer forintot kapott, volt, aki 500 ezret, de akadt olyan is, aki egyáltalán nem kapott a jogosulatlanul kifizetett pénzből. A vádlotti kör 2006 és 2009 között több mint 220 millió forint támogatást vett fel, az ügyben két pénzintézet: az OTP Bank Nyrt. és a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. érintett.
A vádhatóság olyan eseteket is taglal, ahol a vevőkkel előbb eladatták saját nevükön lévő ingatlanjukat, csak hogy megfeleljenek a kormányrendelet feltételeinek és igénybe tudják venni az állami támogatást. A vádiratban több olyan ingatlan is szerepel, amelyre annak ellenére kértek és kaptak támogatást, hogy a valóságban még az elvárt komfortfokozattal sem rendelkezett, nem volt benne például vezetékes víz sem.
Az ügyben Tiszabő jegyzője és polgármestere, valamint ingatlan-értékbecslő és ügyvédek is vádlottként szerepelnek – ismertette a bírósági szóvivő.
Az ügyészség megállapította, hogy Tiszabő jegyzője hivatali kötelezettségét szándékosan megszegve jogosulatlanul szerzett adatokat az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó országos földhivatali rendszer segítségével. A rendszer használatát igazoló naplóban ezekben az esetekben fiktív jogcímeket jelölt meg.
A jogszabályok szerint a hiteligénylés során az adásvételi szerződés mellé adó- és értékbizonyítványokat is be kellett csatolni, amely igazolta a ház aktuális forgalmi értékét. A dokumentum kiállítása jegyzői feladat volt. A vádirati tényállás tartalmazza azt is, hogy a jegyző valótlan tartalmú adó- és értékbizonyítványokat állított ki: olyan értékeket írt bele, hogy igénybe lehessen venni a támogatást.
A hivatali visszaélés mellett a vádhatóság többek között jelentős kárt okozó csalás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás bűntettek elkövetése miatt is vádat emelt.
A vádirat ismertetése három napig tart, majd a vádlottak meghallgatásával folytatódik az eljárás – közölte Tatár Tímea.
