Az adminisztratív terhek csökkentés a fő célja a kormány által az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról pénteken az Országgyűlésnek beterjesztett több mint 108 szakaszból álló törvényjavaslatnak.
A javaslat pontosítja a termőföld-szerzési és haszonbérleti előírásokat, amelyek így hatékonyabban szolgálhatják a jogellenes termőföldszerzés elleni fellépést.
Ugyancsak jelentős mértékű változásokat vezet be a javaslat az állatok védelmében, illetve az állatok kísérleti használatának szabályozásában.
A javaslat megtiltja, hogy a termőföldtörvény módosításának hatálybalépése után termőföldön haszonélvezeti jogot lehessen alapítani. Ha a módosító törvény hatálybalépésekor határozatlan idejű haszonélvezeti jog áll fenn egy földterületen, illetve a határozott idejű haszonélvezetből több mint húsz év van hátra, akkor – mindkét esetben – a módosító törvény hatálybalépésétől számított huszadik év végén megszűnik a haszonélvezet.
Korábban már született szabály arra, hogy a termőfölddel kapcsolatos minden adatot (például használati jogot, haszonélvezetet is) be kell jelenteni a földhivatalnak. Az adatok összevetésével szűrhetők ki a zsebszerződések. A mostani módosítás szerint a kormány rendeletben jelöli ki a termőföldszerzést ellenőrző hatóságot. Ennek feladata lesz az adatok elemzése és a föld használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása.
Miután a mezőgazdasági vízszolgáltatás szabadáras tevékenység, a mai árak miatt sok gazdaság nem tudja megfizetni az öntözővizet. A vízgazdálkodási törvényt módosító javaslat körvonalazza az öntözővíz árképzését. Ez két részből – az alapdíjból és a felhasznált mennyiség utáni díjból – állna. A részleteket majd rendelet tartalmazza.
Az egyszerűbb adminisztrációt szolgálja a jövőben a földhivatali és a lakcímnyilvántartásban szereplő lakcím összevetése. Mindenképpen a lakcímnyilvántartást kell hitelesnek elfogadni. Aki ingatlant vásárol, és közli, hogy abban fog lakni, annak a lakcímét automatikusan átvezetik mindkét nyilvántartásba.
