A hétfői zárószavazás előtt tovább módosítaná a választási eljárási törvényjavaslatot a Fidesz. Mégsem tiltanák meg, hogy a pártok az internetes hírportálokon hirdessenek.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János által vasárnap benyújtott módosító indítványból egyértelmű, hogy a jegyzők nem keresik majd fel a választópolgárokat azért, hogy feliratkozzanak a választásokra. Törölné ugyanis az egységes javaslatból, hogy a települési jegyzőknek 2013. szeptember 1. és december 31. között el kell menniük a választókhoz, tájékoztatva őket a választójog gyakorlásának feltételeiről.
Az államtitkár nem fűzött érdemi indoklást ehhez, a korábban hasonló javaslatot megfogalmazó párttársa, Szakács Imre azzal érvelt, hogy indokolatlan terhet rakna a jegyzőkre, ha minden választót fel kellene keresniük.
Lázár János azt kötné ki, hogy a választópolgárokat a Nemzeti Választási Irodának kell tájékoztatnia a névjegyzékbevétel módjáról. A tájékoztatás időpontját és módját miniszteri rendelet határozhatja meg.
Fenntartaná viszont annak lehetőségét, hogy a mozgáskorlátozottak otthonukban regisztráljanak. Az erről szóló kérelmüket írásban kellene eljuttatniuk a jegyzőhöz, aki ezután felkeresné őket, biztosítva a feliratkozás lehetőségét.
Az államtitkár javaslatára változhatnak a kampányszabályok is. Bár az Országgyűlés két hete támogatta, hogy a pártok a kereskedelmi médiában és az internetes hírportálokon se reklámozhassanak 2014-ben, a hírportálokat mentesíthetik a tilalom alól, így a nyomtatott sajtótermékekhez hasonlóan közölhetnének választási hirdetéseket.
A módosító indítvány a médiatörvény definíciójából indul ki, amely szerint a napi- és más időszaki lapok mellett az internetes újságok és hírportálok is sajtóterméknek számítanak. Lázár János indoklása szerint alkotmányos visszásságot okozna, ha a hírportálok nem közölhetnének politikai hirdetéseket.
Ezzel magyarázza a közmédiában sugározható reklámok időkeretének felosztásáról szóló szabályok megalkotását is. Eszerint a hirdetésekre felhasználható időkeretet – amely parlamenti választások előtt legfeljebb tíz, európai parlamenti választások előtt maximum öt óra lenne – médiaszolgáltatónként kell érteni, és egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között. A reklámidőt a Nemzeti Választási Bizottság állapíthatja meg.
A módosító javaslat alapján választási reklámokat csak a közmédia – a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió – tehet közé, a közösségi médiaszolgáltatók nem.
Lázár János emellett törölné a törvényjavaslatból, hogy a pártoknak ötezer aláírást kell összegyűjteniük a listaállításhoz az EP-választásokon. Indoklása szerint mivel azok is adhatnak ajánlást, akik nem iratkoztak fel a választásra, érdemes a hatályos szabályozást fenntartani, azaz továbbra is húszezer ajánlás összegyűjtését feltételül szabni.
A fideszes Gulyás Gergely szintén vasárnap beterjesztett zárószavazás előtti módosító javaslata arra irányul, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz településeken is bármely munkanapon beadható legyen a feliratkozási kérelem. A törvényjavaslat ugyanis csak hetente két munkanapon tenné lehetővé a regisztrációt.
A parlament hétfőn – az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással – dönt a választási eljárási törvényjavaslat elfogadásáról.
Kapcsolódó cikkek:
