Összesen tíz év börtönbüntetésre ítélte kedden a zágrábi megyei bíróság első fokon, nem jogerősen Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, akit háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntettének elkövetésével vádolt a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK).
Egyrészt azzal vádolták, hogy 1994-1995-ben, még külügyminiszter-helyettesként mintegy félmillió euró jutalékot fogadott el a Hypo Alpe Adria banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegyen fel kölcsönt csaknem 10 millió euró értékben, illetve lehetővé tette a bank terjeszkedését Horvátországban.
A másik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett – a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Hypo-ügyben 3 év hat hónap, az INA-Mol-ügyben hét év hat hónap büntetést szabott ki a bíróság. Az egyesített per összesített ítélete 10 év börtön, illetve a jogtalanul szerzett pénz elkobzása lett.
Sanadernek ki kell fizetnie a Hypo Banktól kapott csaknem félmillió euró (3,6 millió horvát kuna) jutalékot. A bíróság kötelezte a perköltségek kifizetésére is.
Az INA-Mol-ügyben a bíróság csak azt találta bizonyítottnak, hogy a 10 millió eurós kenőpénz felét kifizették. A koronatanú ebben az ügyben Robert Jezic vállalkozó, Sanader egykori barátja volt. Ő azt vallotta, hogy a kenőpénz fele, 5 millió euró svájci cége számlájára megérkezett, és jelenleg is ott van. Az összeget két ciprusi bejegyzésű vállalat utalta át. A svájci cégnek ezt az összeget az ítélet szerint a horvát állami költségvetésbe be kell fizetnie.
Az ítéletet indokolva Ivan Turudic bíró hangsúlyozta: az eljárás során kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy a Hypo bank kölcsönt adott Horvátországnak, és ezért jutalékot fizettek ki. Különösen súlyos körülménynek minősítette, hogy akkor Horvátországot “brutális szerb agresszió érte”, és Sanader mint külügyminiszter-helyettes, a háborús helyzetből személyes hasznot húzott.
Az INA-Mol-ügy kapcsán a bíróság úgy vélte, hogy a megkötött szerződések ellentétesek Horvátország érdekeivel. A bíró szerint legitim, hogy a Mol az irányítási jogok megszerzésére törekszik, de ezt a célt nem lehet bűncselekmények révén elérni.
Előzetes szakértői vélemények szerint az ítélet nyomán a horvát kormány kérheti a Mol és az INA között megkötött részvényesi szerződés újratárgyalását.
Mivel a büntetés meghaladja az öt évet, Sanadert előzetes letartóztatásba helyezték.
Sanader, aki 2010-ben az őt fenyegető letartóztatás elől Ausztriába szökött, és ott kiadatási őrizetben volt, amíg 2011-ben ki nem adták hazájának, mindvégig ártatlannak vallotta magát, tagadta az ellene felhozott vádakat, és ellene szőtt politikai cselszövésről beszélt. Záróbeszédében is megismételte, hogy az egész végrehajtó hatalom tudott arról, miként zajlott az INA részvényeinek eladása és az irányítási jog átadása a Molnak.
Sanader 2003 végétől 2009 nyaráig volt miniszterelnök, amikor váratlanul és magyarázat nélkül leköszönt hivataláról.
Az ügyészség a kiszabható legsúlyosabb büntetést, 15 év börtön kiszabását kérte a volt miniszterelnökre, a védelem pedig a vádlott felmentését indítványozta.
Az elítéltre még három további korrupciós eljárás vár. Az USKOK a Sanader által okozott teljes kárt 200 millió euróra becsüli.
Horvátország a tervek szerint 2013 júliusában csatlakozik az Európai Unióhoz, és Sanader elítélésével is valószínűleg azt akarja bizonyítani, hogy keményen leszámol a korrupcióval. A bűnözés és a korrupció elleni harcban kifejtett erőfeszítéseit az Európai Unió minden valószínűség szerint alaposan meg fogja vizsgálni, mielőtt a tényleges csatlakozás bekövetkezik.
A Mol visszautasítja a korrupció vádját
Visszautasítja a Mol Nyrt. a Sanader-ítéletben elhangzottakat, közölve: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat. A Központi Nyomozó Főügyészség keddi közleményében arra emlékeztet, hogy 2012 januárjában bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Mol-INA-ügyben.
A magyar olajipari cég közleményében arra reagált, hogy kedden összesen tíz év börtönbüntetésre ítélte a zágrábi megyei bíróság első fokon Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, részben hivatali visszaélés és vesztegetés bűntettének elkövetése miatt. Az ítélet szerint Sanader 1994-1995-ben, még külügyminiszter-helyettesként mintegy félmillió euró jutalékot fogadott el a Hypo Alpe Adria banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegyen fel kölcsönt csaknem 10 millió euró értékben, illetve lehetővé tette a bank terjeszkedését Horvátországban. A másik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, a veszteséges gázüzletág kivételével. A Hypo-ügyben 3 év hat hónap, az INA-Mol ügyben hét év hat hónap börtönbüntetést szabott ki a bíróság, illetve a jogtalanul szerzett pénz elkobzását is kimondta.
A Mol közölte: “Nem tisztünk minősíteni az elsőfokú döntést, Horvátország legnagyobb befektetőjeként tiszteletben kell tartanunk a Horvát Köztársaság független igazságügyi testületének döntését. Mindazonáltal úgy gondoljuk, az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó.”
A társaság úgy véli, nem lehet úgy elítélni valakit, hogy sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték nincs. Nincs indíték, hiszen a Mol, mint az INA legnagyobb egyéni részvényese komoly áldozatvállalásokkal a csőd veszélyétől mentette meg az INA-t, amikor átvette felette az irányítást 2009-ben. Ehhez nem volt szükség tisztességtelen eszközökre.
Nincs bűncselekmény sem – érvel a magyar cég, mivel a Mol nem adott semmilyen juttatást politikusoknak vagy döntéshozóknak azért, hogy konszolidálja és megmenthesse az INA-t.
Értelemszerűen nincs bizonyíték sem, hiszen a vád mindössze egy ember vallomására épül, amit két másik tanú és a vádlott cáfolt meg a tárgyalás során – áll a közleményben.
A Mol az elsőfokú ítéletet előzetes döntéshozatalnak tekinti, s emlékeztet arra, hogy minden alkalommal határozottan visszautasította a Mol elleni vádakat. Ezt teszik most is, és ugyanígy cselekszenek a jövőben is.
A Mol végül közölte, hogy Horvátország legnagyobb külföldi befektetőjeként továbbra is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az INA még sikeresebb és nyereségesebb legyen.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője kedden közleményben ismertette: a Központi Nyomozó Főügyészség 2012 januárjában bűncselekmény hiányában megszüntető határozatot hozott, amelyről a január 30-án kiadott sajtóközleményében tájékoztatta a közvéleményt. “Ezen időpontot követően sem magyar, sem horvát részről nem merült fel érdemi, új információ az ügyben” – hangsúlyozta a szóvivő.
Hozzátette, a horvát bíróság keddi ítéletével kapcsolatos sajtóhíreket egyebekben nem kívánják kommentálni.
Január végén Keresztes Imre főügyész a nyomozás megszüntetését azzal indokolta, hogy “a beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény”.
