Megyénként jelentős az eltérés a gyámhivatalok munkájában és annak feltételeiben. A rendőrök nemegyszer képesítés nélkül végzik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. Áldozatsegítő szolgálatok legtöbbször csak a megyeszékhelyeken működnek, hiányosak a jogszabályi rendelkezések, nincsenek megfelelő módszertani útmutatók. Szabó Máté ombudsman az illetékes miniszterekhez fordult.
Az alapvető jogok biztosa a gyermekbarát igazságszolgáltatás kérdéseit helyezte 2012. évi gyermekjogi projektmunkája középpontjába. Az Európai Unió gyermekjogi tematikájához, valamint a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatának éves, továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiemelt programjához illeszkedve hivatalból vizsgálta az áldozatvédelemi rendszerben résztvevő egyes közigazgatási szervek gyermekeket érintő bűnmegelőzési és áldozatvédelmi tevékenységét. Az átfogó vizsgálatban a biztos mintegy 70 szerv álláspontját kérte az ország valamennyi szociális és gyámhivatalának, megyei rendőr-főkapitányságának és az igazságügyi szolgálatának áldozatvédelmi munkájáról.
Az ombudsman megállapította, hogy a gyámhivatalok hatékonysága megyénként jelentősen eltérő. Ezt egyrészt a feladatellátás megyei sajátosságai, a hiányzó személyi állomány, a nem megfelelő képzettség, másrészt az ellentmondó jogszabályok, a pályázati lehetőségek, országos képzések és programok beszűkülése magyarázhatja.
A megyei rendőr-főkapitányságok áldozatsegítő szolgáltatásokat végző munkatársai zömében gyermek- és ifjúságvédelmi képesítés hiányában és megfelelő anyagi háttér nélkül dolgoznak. Kevés, mégis kihasználatlan a gyermekmeghallgató szoba, jogszabályi akadályok gátolják a meghallgatás képi és hangfelvételeinek felhasználását bizonyítékként.
Az igazságügyi szolgálatok áldozatsegítői legtöbbször csak a megyeszékhelyeken, kevés ügyintézővel működnek. A külső szakértők nélküli eljárások és a kifejezetten gyermekkorú áldozatok segítésére szolgáló jogszabályi rendelkezések, valamint a módszertani útmutatók hiánya, az azonnali pénzügyi segély készpénzes kifizetésének megyénként jelentősen eltérő gyakorlata, a gyermekkorú áldozatok sorsának elmaradó követése egyaránt visszásságot okoz.
A biztos a belügyminisztertől a többi között kérte, hogy készítse elő a szükséges jogszabályok olyan módosítását, amelyek biztosítják a megfelelő számú gyermek meghallgató szobát, azok elérhetőségét, kihasználhatóságát. Az emberi erőforrások miniszterének a jogszabályok összhangjának megteremtését, módszertani útmutató kidolgozását, a hiányzó személyi feltételek pótlását, a feladat ellátását szolgáló országos képzések szervezését javasolta, a közigazgatási és igazságügyi miniszternél pedig kezdeményezte, hogy minden áldozattá vált embernek biztosítsák a hozzáférést az igazságügyi szolgálatok áldozatsegítői szolgáltatásaihoz.
