Elfogadta Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének beszámolóját a parlament alkotmányügyi bizottsága a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott ülésén kedden.
A januárban felállt új hivatal első félévi munkájáról szóló beszámolót a kihelyezett bizottsági ülésen a kormánypárti honatyák egyöntetűen támogatták, e mellett volt három jobbikos tartózkodás és két szocialista ellenszavazat.
Az igazságszolgáltatás átalakítása során megszűnt a korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), amelynek igazgatási feladatait javarészt az idén januárban felállt OBH vette át, és létrejött a választott bírótagokból álló, ellenőrző feladatokat ellátó Országos Bírói Tanács. A bíróságok szakmai irányítása a Legfelsőbb Bíróság jogutódjának, a Kúriának a feladata. A legfőbb bírói fórum és az igazgatás korábban egy kézben egyesülő vezetése szétvált, Baka András helyett ez év elejétől Darák Péter áll a Kúria élén, miközben Handó Tünde lett a hivatal elnöke.
Az OBH elnöke bizottsági beszámolójában kiemelte: a stratégiai cél a gyors és szakszerű ítélkezés, amelynek feltétele az emberi és tárgyi erőforrások, illetve munkateher jelenleginél optimálisabb elosztása, a jelentős területi különbségek felszámolása.
A központi régió és egyes megyék között sokszoros különbség van az ügyteherben, hiszen miközben az elmúlt évtizedben a fővárosban egy bírónak 242 ügye volt átlagosan folyamatban, addig van olyan megye, ahol csupán 36. Miközben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 259 bíró dolgozik, a Zirci Városi Bíróságon egy – ismertette az elnök, aki a kiemelt feladatok közé sorolta a bíróságok integritásának megőrzését, a korrupciós kockázatok kivédését és az ehhez szükséges átláthatóság, kiszámíthatóság, kontrollálhatóság biztosítását.
További változás lesz a járási bíróságok és az összevont közigazgatási, munkaügyi bíróságok kialakítása, továbbá az e-bíróság fejlesztése, az igazságszolgáltatás szolgáltató jellegének erősítése. Ehhez szükséges az elavult számítástechnikai park megújítása, jelenleg ugyanis a gépek 85 százaléka hatévesnél öregebb – mondta Handó Tünde.
A tízmilliós Magyarországon 2777 bíró van, miközben a fele ekkora lélekszámú Dániában 380. Ennek előfeltétele többek között, hogy a konfliktusok szűkebb köre kerüljön bíró elé, az ítélkező munkát pedig képzett titkárok, szakemberek segítsék – jegyezte meg az elnök.
Bárándy Gergely (MSZP) képviselő a bizottsági ülésen azt mondta: az 1997 és 2011 között működő OIT kétségtelenül sok problémával küszködött. Ennek részben az volt az oka, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogalkotás zömében kétharmados parlamenti többséget igényel, ennek viszont nem voltak meg a politikai feltételei az előző ciklusokban, így a jobbító szándékú javaslatok is elhaltak.
A szocialisták szakpolitikusa szerint vannak előnyei a szakmai és az igazgatási irányítás szétválasztásának, ám a kilenc évre kinevezett hivatalvezetőnek túl nagy hatalma van, például az ügyek áthelyezése vagy éppen a száz legfontosabb bírósági vezetői poszt betöltése terén.
Az ellenzéki honatya szóvá tette, hogy kilencből két áthelyezett büntetőügy “politikailag frekventált”.
“Elhiszem, hogy nincs mögötte rossz szándék, de a látszat nem ez. Talán ezt a két ügyet még elbírta volna a Fővárosi Törvényszék” – jegyezte meg Bárándy Gergely, aki felvetette azt is: vajon javult-e érdemben a helyzet az új struktúrával ott, ahol a legnagyobbak a nehézségek, az eljárások elhúzódása terén?
Handó Tünde válaszban hangsúlyozta, hogy vannak eredmények: a legnehezebb helyzetben lévő Fővárosi Törvényszéken 5-6 százalékkal csökkent az ügyek száma. Az ügyek áthelyezése kapcsán pedig leszögezte: a bírák vidéken ugyanolyan elfogulatlanul és szakszerűen ítélkeznek, mint a fővárosban. Az idén áthelyezett összesen 42 ügyből 31 gazdasági per volt, aminek a hátterében az áll, hogy a kiemelt gazdasági ügyek 70 százaléka a fővárosban van.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az eljárások elhúzódásával kapcsolatban azt vetette fel: a számos ok egyike a bírák ügyekhez való hozzáállása, a tárgyalásvezetés, ami nem egyszer lehetővé teszi, hogy az abban érdekeltek elhúzzák az eljárást.
Bárándy Gergely a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése kapcsán úgy vélekedett: bár a probléma megoldása elsősorban a jogalkotók felelősége, de az OBH elnökének is van joga törvényalkotás kezdeményezésére, amivel az Alkotmánybíróság négy hónappal ezelőtti, bírák nyugdíjszabályait visszaható hatállyal megsemmisítő döntése után nyomban élnie kellett volna. Ehelyett ebben az ügyben minden érintett “hárított”, az OBH elnökétől a köztársasági elnökig – jegyezte meg.
Handó Tünde ezzel kapcsolatban elmondta: kidolgoztak egy megoldási javaslatot, melynek része a felső korhatár fokozatos emelése. Hozzáfűzte: a hivatalnak szigorúan a jogszabályi keretek között, a szervezet nyugalmára is ügyelve kell keresnie a megoldásokat.
Kormánypárti képviselők jobbára elismerően szóltak az új hivatal tevékenységéről. Varga István fideszes honatya például úgy vélte: a szűkös lehetőségek között is óriási munkát végeztek, ugyanakkor sürgette, hogy a szűnjenek meg az egyes megyék közti különbségek.
Salamon László (KDNP), a bizottság kormánypárti elnöke szerint az igazságszolgáltatás külső igazgatása jó kezekben van. A bírák nyugdíjazása kapcsán kialakult helyzet megoldásáról szólva pedig úgy fogalmazott: “hallatlanul nehéz mutatványról van szó”, de ezt legkevésbé az OBH elnökén lehet számon kérni.
Párttársa, Rubovszky György úgy vélekedett: az igazságszolgáltatás problémáinak megoldására a rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized nem volt elegendő, mindezért tehát nem lenne helyes egy néhány hónapja működő hivatalt felelőssé tenni.
