Az internetes médiumokat tömörítő szakmai szervezet szerint tisztázásra szorulnak a médiatörvények egyes passzusai az internetes kommentekkel, hozzászólásokkal kapcsolatos felelősségi körök tekintetében.
Ez a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) Kommentek a magyar interneten: problémák és lehetőségek című vitaindító tanulmányában olvasható, amely a szervezet honlapján érhető el. Az MTE elemezte az internetes kommentekben elkövetett személyiségjog-sértésekre vonatkozó bírósági gyakorlatot, ennek során figyelembe vette az Ipsos kutatásának eredményét is az internetezők véleményéről.
Az MTE a tanulmánnyal – amelynek apropóját az adta, hogy a média- és hírközlési biztos 2011 júliusában a Népszava főszerkesztőjéhez fordult a napilap internetes oldalán megjelent sértő tartalmúnak vélelmezett kommentek miatt – a további vitákat szeretné megalapozottabbá tenni.
A szervezet szerint a jogalkotóknak az internetes kommentekben érintett szereplők bevonásával kell áttekinteniük, szükséges-e módosítani az egyes jogszabályokat. Azt azonban tartalmazza az általuk készített dokumentum, hogy a médiaalkotmány és a médiatörvény e tekintetben pontosításra szorul. Az egyesület a szerkesztőségi felelősség, valamint az azt keletkeztető “beszerkesztés” fogalmát tisztázná.
A szervezet a médiatörvényben és a polgári törvénykönyvben is rögzítené, hogy a szerkesztői felelősség nem terjed ki a felhasználók által készített tartalmakra.
A tanulmány leszögezi, hogy az elmúlt évek hazai ítélkezési gyakorlata nem egységes azt illetően, hogy kinek és hogyan kell felelősséget vállalni a cikkekhez, blogbejegyzésekhez fűzött kommentárokért.
A szolgáltatókat arra bátorítják a dokumentum készítői, hogy kísérletezzenek a kommentek moderálására szolgáló megoldásokkal, egy lehetőségnek tartják például az offenzív kommentek megjelölését.
A dokumentum leszögezi, hogy a komment a szólásszabadság fontos eszköze, ám a jogi környezet egyelőre nem tudott ehhez alkalmazkodni. Az egyesület olyan jogi környezet kialakítását szorgalmazza, amely elősegíti a szólásszabadság érvényesülését a kommentekben, ugyanakkor a személyiségi jogsértések érdemi orvoslására szolgál.
Leszögezik ugyanakkor, hogy a problémák jelentős része sem bírósági jogérvényesítés, sem a médiaigazgatás keretei között nem kezelhető.
A felmérésből kiderül, hogy az internetezők 70 százaléka gyakran olvas vagy ír kommenteket. A kommentelőknek mindössze a 16 százaléka sorolható a “komolytalan provokatívak” csoportjába, többségük viszont információátadás céljából használja ezt a fórumot.
A dokumentumból kiderül az is, hogy a felhasználók kétharmada számára fontos a moderálás, de harmaduk a szűrés nélküli kommentelést sem tartja elvetendőnek. Az olvasók számára azok a moderálási formák a legrokonszenvesebbek, amelyek az olvasók értékítéletére és aktivitására alapoznak, nem pedig a központi moderáláson.
