Az Országos Bírósági Hivatal 2012. november 12-én Perbeszéd helyett párbeszéd címmel szakmai konferenciát tart a bírósági perek alternatíváját jelentő közvetítői eljárások témakörében.
PERBESZÉD HELYETT PÁRBESZÉD – Mediációs konferencia
2012. november 12. Országos Bírósági Hivatal aulája (Bp.V. Szalay u. 16.)
A konferencia programja:
10.00–10.10- Köszöntő – Dr. Handó Tünde, az OBH elnöke
10.10–10.20 – Köszöntő – Dr. Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes
10.20–10.40 – Nemzetközi kitekintés a témában – Dr. Nemessányi Zoltán, PTE–ÁJK
10.40–11.00 – A klasszikus és alternatív út összevetése – Dr. Gyengéné dr. Nagy Márta, a Mediációs Munkacsoport elnöke
11.20–11.40 Munkaügyi mediáció – Dr. Kovács Géza, az MKDSZ elnöke
11.40–12.00 – Oktatásügyi mediáció – Dr. Krémer András, a Mediációs Munkacsoport tagja, vezető koordinátor, mediátor közvetítő OKSZ
12.45–14.15 – Kerekasztal-beszélgetés – Téma: Párhuzamosságok a mediáció területén
Dr. Fellegi Borbála (büntetőügyi mediáció)
Dr. Parti Mónika (büntetőügyi mediáció)
Dr. Lovas Zsuzsa (válási mediáció)
Dr. Pehr Erika (gyermekvédelmi mediáció)
Dr. Wagner János (gazdasági mediáció)
Dr. Kerpel Éva (jogellenes gyermekelviteli mediáció)
A mediáció – Vitarendezés bírósági közvetítéssel
A mediáció olyan eljárás, amely alkalmas a vitás feleket hatékonyan segíteni a közöttük felmerült problémák megoldásában, ennek eredményeként a felek közötti kapcsolatok rendezésében, gyakran a felek közötti együttműködés helyreállításában, megújításában. A folyamatban a felek közös felkérésére független, pártatlan személy (mediátor) vesz részt, aki e felkérés alapján úgy irányítja az egyeztetés folyamatát, hogy a felek képesek legyenek a problémák megoldására. Varázslat ez? Nem. Ma már az élet számos területén, természetes módon, nagy hatékonysággal alkalmazzák a mediáció eljárását, technikáját. A magyar jogi szabályozás leggyakrabban a „közvetítői eljárás” kifejezést használja a mediáció megfelelőjeként.
Mi a lényege a mediáció technikájának? A feleket olyan felkészült, képzett szakember segíti a vitájuk feloldásában, aki a viták alternatív – érdekeken alapuló – megoldásához ért. Nem a jogvita bíróságon kívüli lefolytatásáról van szó, s nem is a felek lelki befolyásolásáról. Az alternatív vitarendezés – melynek egyik formája a mediáció, a döntőbíráskodás (arbitráció), a békéltetés (consiliation), a facilitálás, moderálás, stb. mellett – mára önálló szakmává fejlődött a világ valamennyi fejlett országában. A gyakorlati tudás mellett mára kialakult ezen eljárások elméleti bázisa, képzése, s önálló tudományos diszciplínája is, mely kapcsolódik a társadalomtudományokhoz, jogtudományhoz, közgazdaságtanhoz, pszichológiához, pedagógiához, de ezek egyike sem foglalja magába e területet.
A jogok érvényesülésének egyre inkább tekintik feltételének, hogy rendelke-zésre álljanak a viták alternatív rendezésének módjai, intézményei, melyek alkalmasak a jogviták megelőzésére, helyettesítésére. Ezt tapasztaljuk a nemzetközi – különösen az Európai Unió- kezdeményezéseiben, ajánlásaiban, s ma már a hazai jogi szabályozásban is, ahol közel húsz jogszabály szabályozza az alternatív vitarendezés valamilyen formáját.
A szakemberek nagy sikerrel működnek közre a gazdaság, a szervezetek, a családi és gyermekekhez köthető viták rendezésében is, melyek közös jellemzője gyakran, hogy a felek érdekeik érvényesítésekor nem feltételezik, hogy vitapartnerük szabályt (normát, jogot) sértene, de érdekeik érvényesítése ütközésbe kerül. Az ilyen vitákat szokás az előzőektől (jogviták) megkülönböztetve érdekvitáknak tekinteni.
2012. október óta lehetőség nyílt a bírósági mediáció igénybevételére.
A bírósági közvetítés segítséget nyújt, ahhoz hogy a bírósági eljárás megindulásakor, illetve alatt is gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. A bírósági mediáció lehetővé teszi, hogy a felek per helyett párbeszéd útján egyezségre jussanak.
Melyek a mediáció előnyei a perrel szemben?
A mediációs eljárás lényegesen
• gyorsabb,
• olcsóbb,
• jobb megoldást eredményezhet,
• javítja a jövőbeni együttműködést,
• rugalmasabb, mint a bírósági eljárás.
A mediációs eljárásban nem fordulhat elő, hogy az egyik fél nyer, a másik veszít. A bírósági közvetítő segít abban, hogy a felek maguk találják meg a megoldást a problémájukra. Ez garantálja, hogy a megegyezéssel mindkét fél nyer. Az így létrehozott megegyezés növeli az egymás iránti bizalmat és javítja az emberi kapcsolatokat is.
A bírósági közvetítői eljárás ingyenes.
A bírósági közvetítővel való vitarendezés során nincs bizonyítási eljárás, ezért a perköltség csökken, a felek illetékkedvezményben részesíthetők a megegyezésre tekintettel.
Ki veheti igénybe és milyen esetekben a bírósági közvetítőt?
Bírósági vitás ügyével bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat, felvilágosítást kérhet a bírósági közvetítői eljárás céljáról, menetéről. Bírósági közvetítői eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy nem peres bírósági ügye indul vagy folyamatban van.
Bírósági közvetítéssel rendezhetők:
• a családjogi viták, úgymint: válás, gyermekelhelyezés, láthatási jog, vagyonmegosztás
• a szerződéses és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok, gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
• a munkajogi konfliktusok, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések.
Mi történik a közvetítői eljárásban?
A bírósági közvetítő segítséget nyújt a felek közti párbeszéd helyreállításában. Közvetlen formában, a felek álláspontjának meghallgatását követően segíti, hogy a megállapodás jöjjön létre a felek között.
A mennyiben a feleknek sikerül megegyezniük, a megállapodásnak a jogvitával érintett rendelkezéseit a peres ügy bírósága jóváhagyhatja. A bíróság által jóváhagyott megállapodás az ítélethez hasonlóan végrehajtható.
A feleknek abból sem származik hátránya, ha a közvetítői eljárásban nem sikerül megegyezniük. Ez esetben a bíróság a peres eljárást folytatja és eldönti a jogvitát. A peres eljárás folytatást a felek is kérhetik.
Hol találja a bírósági közvetítőt?
A felek igénybe vehetik a bírósági közvetítői eljárást bármely bíróságon, ahol bírósági közvetítő működik. A felek a lakóhelyük szerinti illetékes bíróság hirdetőtábláján is részletes tájékoztatást kaphatnak a lakóhelyükhöz legközelebb eső bírósági közvetítők nevéről, elérhetőségéről.
