Bár a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elvben támogathatónak tartja, hogy az önköltséges hallgatók is részesülhessenek tanulmányi ösztöndíjban, a szervezet szerint a hozzáférők körének bővítése problémás lehet, ha továbbra is csak az állami ösztöndíjas hallgatók után jár a hallgatói normatíva.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke szerdán a felsőoktatási törvény tervezett módosítása kapcsán azt mondta: az eddigi szabályozás “megengedő jelleggel” azt tette lehetővé, hogy a hallgatók legfeljebb 50 százaléka részesüljön tanulmányi ösztöndíjban.
Kifejtette: bár elvben támogathatónak tartják, hogy – mint az a tervezetből kiderül – az önköltséges hallgatók is részesülhessenek tanulmányi ösztöndíjban, úgy véli, a hozzáférők körének bővítése problémás lehet, ha továbbra is csak az állami ösztöndíjas hallgatók után jár a hallgatói normatíva. Így az egyes intézmények képzési palettájától függ majd, hogyan alakul az ösztöndíjak mértéke.
Hozzátette, hogy az ösztöndíjak forrását adó hallgatói normatíva 2006 óta nem emelkedett, az inflációt sem követte, tehát az ösztöndíjak reálértéke sem nőtt.
Nagy Dávid azt mondta, a tervezetről hivatalos tájékoztatást nem kaptak.
Sajtóinformációk szerint a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatók 42-48 százaléka, a Műegyetemen 41-50 százaléka, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 27-50 százaléka kap tanulmányi ösztöndíjat.
Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 35 százaléka részesülhetne a jövőben oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva 5 százalékának megfelelő összeget – többek között ezt tartalmazza a felsőoktatási törvény módosításának tervezete.
A javaslat kitér arra is, hogy a költségvetés alapján az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók juttatásaira 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a kiemelt felsőoktatási intézményeket pedig 10 milliárd forintos kerettel támogatnák.
