Az alapvető jogok biztosa szerint mind az általános választójogi törvény, mind pedig az új nemzetiségi törvény sok korrekción fog még keresztülmenni a 2014-es választásokig a belső és a külső kritikák hatására.
Szabó Máté erről egy, a nemzetiségi jogok érvényesüléséről rendezett keddi budapesti konferencián, majd az azt követő sajtótájékoztatón beszélt. Azt mondta, biztos abban, hogy ezek a jogszabályok nem abban a formában lépnek hatályba, mint ahogy most kinéznek; szavai szerint abba még sokan beleszólnak.
Elmondta, személyes véleménye az, hogy a kormányzat 2014-ig “önként, vagy némi noszogatásra” valamilyen mértékben módosítani fogja a jogszabályokat. Arra hívta fel a figyelmet, Magyarországnak nem érdeke, hogy a 2014-es választások eredményét utólag bárki “hatékony formában” megkérdőjelezhesse valamilyen nemzetközi fórumon.
Szabó Máté korábban a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény több rendelkezésének a megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mert álláspontja szerint azok korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait. A beadvány konferencián is közzétett összegzése szerint egyebek mellett azt sérelmezte az ombudsman, hogy a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon, valamint azt, hogy ez utóbbi kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálási adatoktól teszi függővé.
Szabó Máté szerint sérti az ártatlanság vélelmét, hogy a törvény értelmében kollektív felelősséget viselnek a jogellenes döntésekért azok a nemzetiségi képviselők is, akik nem is vettek részt az adott döntéshozatalokban.
Kitért arra is, felvetődik a két típusú képviselet-kérdése is a (parlamenti szavazati joggal nem rendelkező) úgynevezett nemzetiségi szószóló intézményével kapcsolatban.
