Franciaországban a közvélekedés szerint a közösségek különállása, a nekik nyújtandó külön jogok veszélyt jelenthetnének az állam egységére, ezért szorul háttérbe a kisebbségvédelem – mondta Jean-Marie Woehrling, az Európa Tanács (ET) szakértője hétfőn Budapesten.
A szakértő a franciaországi kisebbségek helyzetéről a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában kiemelte, Franciaországban a nemzetállam értelmezésekor nem nagyon beszélnek kisebbségekről, mert úgy vélik, az egyenlőség elve, a diszkrimináció tilalma mindenkinek eleve megfelelő, egyenlő védelmet nyújt, így nem is kell a kisebbségek védelmével külön foglalkozni. Az identitást csak az egyén szempontjából ismerik el, és nem úgy, hogy az a származásra vagy egy közösséghez tartozásra utalna – mutatott rá.
Hangsúlyozta, Franciaországban kollektív jogokat nem élvezhet egy közösség vagy csoport sem vallás, sem nyelv, sem kultúra vagy származás alapján. Jogilag nem is léteznek kisebbségek – tette hozzá.
Kifejtette, gyakori vélekedés, hogy a francia forradalom eredményeként alakult ki ez a felfogás, de valószínűleg jóval korábbi eredetű, a francia állam kialakulásához köthető. Már korábban is sok eltérő származású ember – például németek, hollandok, katalánok – éltek az állam területén, így nem volt kulturális alapja, mesterséges konstrukció volt, amely különböző területek elfoglalásával alakult ki – idézte fel.
Véleménye szerint azonban csak az erő alkalmazásával, kényszer hatására nem jöhetett volna létre egységes állam az így kialakult területen, ezért olyan ideológiát alakítottak ki, amelynek a célja, hogy összefogja az embereket. E szerint az állam megvédi a polgárait, a modernitás, a fejlődés forrása és a polgárok közötti egyenlőség garanciája – magyarázta.
Hangoztatta, ebben az ideológiában nincs helye bizonyos közösségek megkülönböztetésének, a különálló közösségek veszélyt jelenthetnek az állam egységére. Az állam ezért azt hirdeti, hogy a kisebbségeknek a legjobb, beolvadnak a többségi társadalomba – jegyezte meg.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója is azt mondta, Franciaországban a kisebbségek helyzete, a nemzetállam és a kisebbségek viszonya egyedi, ezért ezt sok kutató vizsgálta már. A francia állam történelmében gyakran tettek erőfeszítéseket a társadalom homogénebbé, egységesebbé tételére, a francia forradalom évei után például a napóleoni háborúk idején – idézte fel.
