Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős új helyettese az együttműködő alkotmányosság híve, álláspontja szerint az új alaptörvény a korábbinál több felhatalmazást nyújt a természeti értékek védelmére, ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ennek a védelemnek a szintje a válság miatt szűkülő erőforrások mellett se csökkenjen.
Amit lehet, konzultációval kell megoldani, a parlament illetékes bizottságaiban fel kell hívni a politikusok figyelmét a veszedelmes folyamatokra, ha pedig az egyeztetés lehetősége kimerült, a nyilvánossághoz fordulás is fontos eszköz lehet – mondta a napokban megválasztott új ombudsmanhelyettes.
A szakember szerint az új alaptörvény szélesebb körben ad felhatalmazás a jövő nemzedékek jogainak védelmére. Korábban az egészséges környezethez való jog biztosította a zöldombudsmannak a hivatkozási alapot egy klasszikus környezetvédelmi jellegű fellépésre, az új alaptörvény szerint azonban már a jogrend alapja a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei közti szerződés, továbbá rögzíti azt is: “Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.”
Szabó Marcel elmondta: ombudsmanhelyettesként feladata lesz a közreműködés az újfajta alkotmányos kategóriák intézményesítésében, tartalmuk és kereteik kialakításában. Ügyelni kell arra is, hogy a jövő nemzedékek jogainak új szemléletű képviselete összhangban legyen az alkotmányos jogok védelmének már kialakult formáival. Ez utóbbiban lehet nagy szerepe Szabó Máté alapjogi biztosnak is.
A nemzet közös örökségének, a jövő nemzedékek érdekei védelmének szélesebb értelemben része például a vidéki táj, kultúra, életmód megóvása, ami az uniónak is egyik fontos célkitűzése. Az ombudsmanhelyettes figyel majd arra, hogy ne működjön olyan szabályozás, melynek hatásai ezt az életmódot megsemmisüléssel fenyegetik, miközben az addig ott élők alvóvárosokba, peremkerületekbe vándorolnak, és gyökértelen társadalmi csoportokká válnak.
A szakember hangsúlyozta: a környezetvédelem mindenütt a válság vesztesei közé tartozik, ugyanis szűkülnek az erre fordítható források, miközben számos fejlett államban, köztük a Magyarországon is alkotmányos elvek rögzítik, hogy a jogvédelem már elért szintjéről visszalépni nem lehet. Kormányzati feladat és felelősség megoldani, hogy az eddiginél hatékonyabban, kevesebb pénzből is megfelelő szinten ellássa az állam ezeket a feladatokat.
Nemzetközi szinten is fontos az erőteljes fellépés, hiszen például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlátozó kiotói jegyzőkönyv vállalásai csak 2012 végéig szólnak, és a megújításukban az eredetileg részt vevő államok egy része nem érdekelt, ezért a folyamat jövője az Európai Unió erőfeszítései ellenére meglehetősen bizonytalan – mondta Szabó Marcel.
Hozzátette: az Egyesült Államok nyugati partjai és a Hawaii-szigetek közötti csendes-óceáni területeken az áramlatok becslések szerint két Egyesült Államok méretű hulladékszigetet hordtak össze, ami súlyosan károsítja az élővilágot, és még csak megbecsülni sem lehet, milyen műszaki megoldásokkal, mekkora anyagi ráfordításokkal lehet megtisztítani az óceánt. Magyarország számára azért is fontos a nemzetközi együttműködés, mert egyre több érv szól amellett, hogy a globális felmelegedés által leginkább érintett országok közé tartozik.
Az ombudsmanhelyettes kiemelte: a stratégiai, koncepcionális kérdések, elméleti munka, a jogi szabályozás hiányosságaira való figyelemfelhívás mellett nem szorulhat háttérbe a szolgálat, az állampolgári panaszok kivizsgálása sem, hiszen ez az intézmény nemegyszer utolsó mentsvára a jogsérelmeket elszenvedőknek. Szabó Marcel hivatalból is kezdeményezheti vizsgálat elrendelését, illetve ha indokoltnak látja alkotmánybírósági indítvány benyújtását is Szabó Máté ombudsmannál.
Szabó Marcel az egységes ombudsmani rendszer híve, és úgy véli: a jelenlegi jogi és infrastrukturális feltételek mellett eredményesen el tudja látni feladatait. Ötfős személyes stábja mellett a 140 fős ombudsmani hivatal, benne a 25 fős környezetvédelmi munkacsoport is közvetlenül segíti munkáját.
Az új zöldombudsman elmondta az is, hogy elődjét, Fülöp Sándort nagyon tiszteli, tevékenységét nagyra tartja, lemondását pedig nem kívánja kommentálni. Ugyanakkor hozzátette: mikor megkapta a megbízatást, Fülöp Sándor az elsők között gratulált neki, amit talán lehet úgy értelmezni, hogy ha ő maga már nem is látott lehetőséget a feladat ellátására de a munka folytatását szükségesnek tartja.
Fülöp Sándor szeptember 1-jével mondott le azért, mert álláspontja szerint munkája ellehetetlenült, és lépésével szeretné a nyilvánosság, a döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy a nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben a környezetvédelem háttérbe szorul.
Magyarországon 2007 őszén hozták létre a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét, a posztra 2008 májusában választotta meg az Országgyűlés Sólyom László köztársasági elnök jelölése nyomán hat évre Fülöp Sándort. Az idén január elsejétől létrejött egyombudsmanos rendszerben – lemondásáig – Fülöp Sándor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott ombudsmanhelyettes posztját töltötte be.
A most 42 éves Szabó Marcel egyetemista korától folyamatosan részt vett országos jelentőségű környezeti programokban, valamint egyetemi oktatóként és tanszékvezetőként az új típusú környezeti oktatás meghonosításában. Az ombudsman jelölése nyomán az Országgyűlés 335 igen szavazattal 6 nem és 2 tartózkodás mellett választotta meg, miután a választást megelőzően a jelöltet meghallgató három parlamenti bizottság egyhangúlag találta alkalmasnak a feladatra.
