Az alapvető jogok biztosa szerint a 14 év alatti gyerekekkel szemben alkalmazható rendőri intézkedés lehetősége szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást jelent, amit a szabályozás elemi hiányosságai, a bizonytalan és önkényes jogalkalmazás veszélye tovább súlyosbít. Az ombudsman ezért a rendelkezés mielőbbi felülvizsgálatát, valamint a hatályba lépésének előzetes felfüggesztését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az Országgyűlés 2012 júliusában fogadta el azt a 2013. január 1-jétől hatályos törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy rendőr intézkedjen a tanítási napon az iskolától engedély nélkül távol maradó, 14 évesnél fiatalabb tanulókkal szemben. A rendőr előzetes egyeztetést követően az iskola igazgatójához kísérheti a gyermeket, ha az nem tudja igazolni, hogy jogszerűen nincs az iskolában. Hitelt érdemlő igazolást az iskola, az orvos, valamint a tanuló szülője állíthat ki.
Szabó Máté alapjogi biztos még a módosítási javaslatot véleményezve kiemelte, hogy aránytalan jogkorlátozást jelent, átgondolatlan és káros az a koncepció, amely rendészeti eszközökkel kívánja akadályozni az iskolakerülést. A javaslat számos gyakorlati problémát is felvetett: a rendőr például nem lehet tisztában a gyermek teljes körű iskolai elfoglaltságával, így nem is tudhatja megítélni, hogy mikor van jogszerűen távol az iskolai óráktól. Az ombudsman azt kérte, hogy az előterjesztésből hagyják ki a rendőri intézkedés lehetőségét. Az Országgyűlés ezt nem tette meg, ezért alkotmányossági aggályok miatt az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságtól kérte a rendelkezés mielőbbi felülvizsgálatát, valamint a hatályba lépésének előzetes felfüggesztését.
Az alapvető jogok biztosa rámutatott, hogy a normaszöveg megfogalmazása nem felel meg a jogbiztonság követelményeinek. A hibás kodifikáció miatt nem világos, hogy milyen feltételek bekövetkezésekor kísérheti a rendőr a tanulót az iskolába. A jogalkotó nem határozta meg, hogy a tanítási napokon pontosan milyen időszakban áll fenn az intézkedési lehetőség, továbbá az sem derül ki a szabályozásból, hogy az iskolával való előzetes egyeztetés mennyi időt vehet igénybe, ezáltal mennyi ideig „tartható vissza” a gyermek. Az ombudsman hangsúlyozta azt is, hogy aggályosak a kimentésre vonatkozó szabályok is, például, hogy mit vizsgálhat a rendőr azon túl, hogy az igazolásnak a törvényben megjelölt személyektől kell származnia.
Az ombudsman szerint a szabályozás mind a szülőket, mind a gyermekeket folyamatos bizonytalanságban és fenyegetettségben tarthatja és több olyan élethelyzet adódhat, amikor a tanulónak önhibáján kívül nincs lehetősége az igazolás beszerzésére vagy elveszíti azt. A biztos indítványában arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam a rendészeti eszközök alkalmazásával, a rendőri „elszámoltatás” lehetőségével szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a 14 éven aluli gyermekek önrendelkezéshez való jogát. A rendőri iskolába kísérés a hatását tekintve jelentős traumával és az iskolatársak, a tanárok előtti megszégyenüléssel is járhat, így a gyermek emberi méltósághoz való jogát is súlyosan sérti.
Az ombudsman szerint a tankötelezettség teljesítéséről való gondoskodás a szülő felelőssége és kötelezettsége. A szülő neveléshez való jogának része, hogy milyen módon kíván gondoskodni a gyermeke iskolába járásáról és hogyan ellenőrzi azt. A biztos nem vitatja, hogy az iskolai hiányzás jelenetős probléma, azonban a gyermek jövőjére nézve veszélyes helyzet kezelése, megelőzése érdekében elsősorban a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságát kellene növelni.
