Majtényi László és Jóri András szerint cinizmus és szakmai hiba adatvédelmi okokra hivatkozni azért, hogy a levélben történő feliratkozás lehetőségét kizárhassák.
A jogalkotó legújabb ötlete szerint a választásokat megelőző feliratkozás módozatai közül kizárná a levélben elküldhető regisztrációt. Ennek alátámasztására hivatkozott Péterfalvi Attilának a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének álláspontjára, amely szerint a levélben történő regisztráció “felvetné például a hitelesség kérdését, vagyis hogy valóban az érintett töltötte-e ki a nyilatkozatot, valóban ő adta-e postára”, “továbbá a levél akár illetéktelenek kezébe is kerülhet, veszélybe sodorva ezzel a személyes adatokat”.
A két adatvédelmi szakember helyteleníti, hogy az erre hivatott hatóság nem azt vizsgálja, milyen alkotmányos és adatvédelmi aggályokat vet fel önmagában a regisztráció intézménye, hanem az állampolgárok választójogának érdemi korlátozásához szolgáltat újabb érveket.
A regisztráció alkotmányellenességére az információs jogok egyik magyarországi megalapítója, Sólyom László hívta fel először a figyelmet. A regisztráció – Jóri és Majtényi véleménye szerint – korlátozza a választójogot, miközben olyan új adatbázis létrehozatalát jelenti, amely szükségtelen, továbbá elősegíti a választópolgárokról politikai profil alkotását, nincsen alkotmányos célja, vagyis a személyes adatokhoz való jog cél nélküli korlátozását valósítja meg, így alappal veti fel az alkotmányellenesség gyanúját. A volt biztosok ezt tartják a valódi probléma.
A hatóság elnöke által felvetett “aggályok” ezzel szemben – véleményük szerint – nyilvánvalóan másodlagosak és alaptalanok is, hiszen a magyar állampolgárok számos egyéb esetben is tehetnek írásban, akár levélben is jognyilatkozatot. (Az adatvédelmi szakemberek közleményükben külön felhívják a hatóság elnökének figyelmét az aláírás és a tanúk hitelesítő szerepére a magyar jogban).
Az eset azért is indokolja a megszólalást, mert a probléma érdemének figyelmen kívül hagyásával hangoztatott “adatvédelmi aggályok” az adatvédelem tekintélyét veszélyeztetik – szögezi le a két szakember.
