Tavaly júliusban lépett hatályba az a kormányrendelet, valamint egy belügyminisztériumi rendelet, amely a teljes körű fogvatartotti foglalkoztatás elérése érdekében a büntetés-végrehajtási szervezet ellátási kötelezettségét kiterjesztette a központi államigazgatási és a rendvédelmi szervekre. Az állami kórházakra, a szociális és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó intézményekre 2012 januárjától vonatkozik a kormány-, illetve BM-rendelet.
A Népszabadság a héten írt arról, hogy kötelezték a kórházakat: 100 ezer forintot meghaladó beszerzés esetén a büntetés-végrehajtás vállalkozásaitól rendeljék meg a termékeket, illetve szolgáltatásokat, akkor is, ha a büntetés-végrehajtás árai húsz százalékkal drágábbak a piacinál.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a lapnak azt mondta: nehezen tolerálható, hogy a kórházaknak azért kell drágábban vásárolniuk, hogy a büntetés-végrehajtás profitot termeljen, és felmerül a kérdés, mennyire egyeztethető ez össze a piaci versennyel.
A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainak árképzése a piaci körülményekhez igazodik, a húszszázalékos korlát célja épp az, hogy ne rugaszkodhassanak el túlzottan a versenyszféra áraitól – közölte Ótott Annamária büntetés-végrehajtási ezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Központi Ellátási Főosztály vezetője pénteken.
Ótott Annamária kifejtette: a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi törvényerejű rendelet előírja az elítéltek munkavégzési jogát és kötelezettségét, meghatározza, hogy fokozatonként (fegyház, börtön, fogház) hol és milyen feltételek mellett végezhetnek munkát, továbbá azt, hogy a dolgozó elítéltek kötelesek tartásukhoz hozzájárulni. Ez év elejétől a munkaképes elítélteknek kötelező dolgozniuk. A büntetés-végrehajtási intézetek jelenlegi fogvatartotti létszáma meghaladja a 17.600-at, amelyből mintegy 12 ezer az elítéltek száma.
A büntetés-végrehajtás keretei között zajló fogvatartotti foglalkoztatás, munkára nevelés az intézményfenntartásban és az erre a célra alapított 12 gazdasági társaságnál zajlik. Tavaly év végi adatok alapján a börtöncégekben 3500-an dolgoztak, tíz százalékkal többen, mint az azt megelőző évben. A két foglalkoztatási formában egyébként mintegy 7 ezer elítélt dolgozik. A gazdasági társaságok közül nyolc ipari, négy pedig mezőgazdasági kft. A börtöncégektől rendelhető termékek és szolgáltatások köre igen széles: konfekció- és munkaruha, cipő, fűrészáru, egészségügyi papír, fémszerkezet, fém épületelem, iroda- és konyhabútor éppúgy megtalálható, mint hulladékgazdálkodás, textiltisztítás és nyomdai tevékenység – fejtette ki a főosztályvezető.
Tavaly júliusban lépett hatályba az a kormányrendelet, valamint egy belügyminisztériumi rendelet, amely a teljes körű fogvatartotti foglalkoztatás elérése érdekében a büntetés-végrehajtási szervezet ellátási kötelezettségét kiterjesztette a központi államigazgatási és a rendvédelmi szervekre. Az állami kórházakra, a szociális és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó intézményekre 2012 januárjától vonatkozik a kormány-, illetve BM-rendelet.
Ennek köszönhetően az állami tulajdonban lévő 12 gazdasági társaság éves nettó árbevétele 2011-ben az előző évi 6 milliárdról 9,7 milliárd forintra nőtt. Ótott Annamária hozzátette, hogy idén további növekedés várható, ez az év ugyanis már a megváltozott belsőpiaci struktúra teljes éve lesz. A nyereséget a gazdasági társaságok fejlesztésre fordítják, ezzel is szélesítve a munkáltatási lehetőségeket – emelte ki.
A gazdasági eredmény javulását nagyban elősegítette, hogy a költségvetési szervek egyre nagyobb hányadának – jelenleg már több mint 300 intézménynek – kell ezektől a cégektől kötelezően beszereznie bizonyos árukat, szolgáltatásokat.
E jogszabályok értelmében a nettó 100 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó beszerzési igények esetén kötelező a BVOP Központi Ellátó Szervétől (KESZ) ajánlatot kérni a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok által a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében gyártott termékkörben.
Ha a költségvetési szervek által benyújtott ellátási igény ellenértéke meghaladja az uniós értékhatárt, és valamelyik gazdasági társaság képes az igény kielégítésére, akkor a KESZ ilyen esetekben a közbeszerzési törvény szabályai alapján szerzi be az igényelt terméket vagy szolgáltatást, majd azt az igénylő számára természetbeni ellátásként bocsátja rendelkezésre.
A rendeletek hatálya alá tartozó költségvetési szerv a KESZ általi ellátás alól csak akkor kaphat felmentést, ha “hitelt érdemlően bizonyítani tudja”, hogy a bv-s gazdasági társaság ajánlati áránál húsz százalékkal olcsóbban is be tudja szerezni a piacon ugyanazt a terméket. A büntetés-végrehajtás ilyen esetben nem vizsgálhatja azt, hogy ezen beszerzések ugyanazon műszaki- és teljesítési feltételekkel valósultak-e meg, de a felelősség az intézményt terheli.
Ótott Annamária kiemelte: a büntetés-végrehajtásnak ellátási kötelezettsége van a rendeletben szereplő állami szervekkel kapcsolatban. A jogszabályok kiadását közigazgatási egyeztetés előzte meg, ennek során nem érkezett kifogás a “húszszázalékos szabállyal” kapcsolatban. A Gazdasági Versenyhivatal is hangsúlyozta, hogy a rendszer megvalósulása során fontos közpolitikai érdek érvényesül, ez pedig a közfeladat ellátása. A főosztályvezető hozzátette: így tulajdonképpen egy költségvetési forrásból kétféle közfeladat valósul meg, egyrészt az állami szerv feladatellátása, másrészt az elítéltek munkáltatása. A rendszer költséghatékonyságát bizonyítja, hogy a rendvédelmi szervek egyenruházati ellátása során jelentős költségvetési megtakarítás jelentkezett – jegyezte meg.
