Szeptember 26-án az EP gazdasági szakbizottsága elé kerül az Európai Bizottság közelmúltban beterjesztett javaslata a közös európai bankfelügyeletről. Ez lehet az első lépés a bankunió megteremtése felé, amelyet az EP már 2010 óta szorgalmaz. A lépést a válságkezelés fontos részének tekintik, ezért is szándékoznak a képviselők minél hamarabb foglalkozni a kérdéssel. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a felügyeleti rendszer átlátható és demokratikusan elszámoltatható legyen.
A főbb elemek
A bankuniónak a javaslat szerint három fő pillére lenne: bankfelügyelet; közös válságkezelő rendszer; a betétesek megtakarításait védő egységes rendszer. Ezek kiegészülhetnek a bankok működésére vonatkozó szabályokkal.
A bankunió célja, hogy ne legyen kapcsolat a bankok és a tagállami költségvetések között. Ha a bankokat közös felügyelet alá helyezik és uniós szinten biztosítanak forrásokat a bajba került bankok megsegítésére, akkor enyhülhet a tagállamokra nehezedő piaci nyomás, olcsóbban juthatnak forrásokhoz a piacokról, ezáltal pedig adósságterhük is csökkenhet. A bizalom is javulhat annak köszönhetően, hogy a gazdasági térségben minden bankra ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
Bankfelügyelet
Az Európai Bizottság javaslata az eurózóna összes bankját az Európai Központi Bank felügyelete alá helyezné. Az EKB hatáskörébe tartozna a hitelintézetek működésének engedélyezése, a legfontosabb banki követelmények teljesítésének ellenőrzése és a bankok működési engedélyének visszavonása. A Bizottság másik javaslata az EKB és az Európai Bankhatóság közötti jövőbeni kapcsolattal foglalkozik.
A Bizottság tervei szerint az EKB első lépésben 2013. január 1-jétől látná el felügyeleti feladatait.
Képviselői reakciók
Az EP most kezd el foglalkozni az Európai Bizottság két javaslatával. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a héten a német sajtóban annak a reményének adott hangot, hogy a Parlament túlnyomó többsége támogatja majd az új szabályokat, amelyek figyelembe veszik az egyes országok sajátosságait.
Az EP a legutóbbi plenáris ülésen egy nappal azt követően fogadta el állásfoglalását a bankunió tervéről, hogy az Európai Bizottság javaslata napvilágot látott. Az állásfoglalás a bankfelügyelet demokratikus elszámoltathatóságát sürgeti és hangsúlyozza, hogy ezt a változást a felügyeleti rendszerben úgy kell végrehajtani, hogy egyúttal átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszik az EKB felügyeleti jogköreit is.
„A Parlamentet mindkét jogszabály kidolgozásába be kell vonni. Egy olyan időszakban, amikor az EKB gazdasági és politikai szempontból is központi szereplővé vált, még fontosabb, hogy a közvetlenül választott Európai Parlamentnek valódi szerepe legyen a döntéshozatalban, és ne csupán a véleményét kérjék ki,” fogalmazott Sharon Bowles (liberális, brit), a gazdasági szakbizottság elnöke a plenáris vitán.
